A Szent Korona eredet�r�l szinte lehetetlen lexikonszer�en nyilatkozni, mert a kutat�k alapvet� k�rd�sekben sem tudnak megegyezni. T�bb mint 40 elm�let sz�letett m�r az eredet�re n�zve, a legsz�ls�s�gesebb ellentmond�sokkal.

Saj�toss�ga, miszerint az als� abroncs k�pei eltakarj�k a fels� p�nt als� r�sz�n l�v� k�peket, arra engedett k�vetkeztetni bizonyos kutat�kat, hogy a korona ebb�l a k�t r�szb�l lett �sszeillesztve, hiszen nem lehet, hogy egy ilyen fontos t�rgy tervez�s�n�l ilyen s�lyos „hib�t” ejtsenek. Ez az �rvel�s els� hall�sra logikus, am�g v�gig nem gondolja az ember, hogy ha ilyen fontos t�rgyn�l nem k�vethettek el ekkora tervez�si hib�t, akkor ekkora �sszeilleszt�si hib�t hogyan k�vethettek el. Teh�t mindegy, hogy a korona k�sz�t�i mindent maguk csin�ltak, vagy k�sz darabokb�l dolgoztak, a v�geredm�ny ugyanaz lett, �s ha a v�geredm�ny „hib�snak” mondhat�, akkor mindk�t esetben hib�ztak a k�sz�t�k. Ezek a magyar�zatok teh�t nem v�laszolj�k meg azt a val�ban felmer�l� k�rd�st, hogy mi�rt takarj�k el az als� k�pek a f�ls�ket.

Szent Korona h�tuln�zet

Fels� r�sze latin bet�s, m�g az als� g�r�g. Ebben a t�nyben a az „�sszeillesztett” korona h�vei n�zet�k meger�s�t�s�t l�tt�k, �s megsz�lettek az elm�letek a latin korona r�mai, �s a g�r�g korona biz�nci sz�rmaz�s�r�l, mint legk�zenfekv�bb sz�rmaz�si helyekr�l. Ez ellen az �rv ellen sz�lva m�s kutat�k f�lh�vt�k a figyelmet, hogy a katolikus egyh�zon bel�li k�tnyelv�s�g a mai napig meg�rz�d�tt, a fontos esem�nyekn�l, pl. templom-, vagy papszentel�sn�l g�r�g �s latin nyelven egyar�nt el kell mondani minden fontosabb sz�veget, k�l�n�sen �gy lehetett az egyh�zszakad�s (szkizma), vagyis 1054 el�tt. Ez a gyakorlat kor�bban, amikor az iskol�kban is ezt a k�t nyelvet oktatt�k, m�g �ltal�nosabb volt. Ezt a k�t liturgikus nyelvet az Egyh�z nem puszt�n hagyom�nyb�l haszn�lja, hanem mert a g�r�g a b�lcsess�g nyelve, a latin a hatalom�. Ilyen szimbolikus jelent�ssel k�l�n�lhet el az als�n �s a fels� r�szen haszn�lt nyelv is.

R�gi feltev�s volt Duk�sz Mih�ly biz�nci cs�sz�r k�pe alapj�n dat�lni a koron�t. Ez azonban megk�rd�jelezhet�, mert err�l a k�pr�l egy�rtelm�en kider�lt, hogy ut�lag lett feler�s�tve, egy lefesz�tett, tal�n Sz�z M�ria-k�p hely�re. Persze az, hogy mi�rt, ki �s mikor cser�lte ki, m�g ma sem vil�gos. Val�sz�n�leg valamikor 1784 �s 1790 k�z�tt, mert ekkor a Szent Korona helye bizonytalan. A csere t�nye azonban nem felt�tlen�l teszi megb�zhatatlann� a dat�l�st. Hiszen nehezen felt�telezhet�, hogy Magyarorsz�gon b�rki is Duk�sz Mih�ly k�p�re cser�lte volna Sz�z M�ria k�p�t. Felmer�l a k�rd�s, hogy ha m�gis sz�zadokkal k�s�bb a magyar udvarban t�rt�nt a csere, honnan sz�rmazott az egy�rtelm�en biz�nci eredet� Duk�sz k�p. R�ad�sul a Duk�sz k�p egy olyan tipikusan biz�nci kompoz�ci� r�sze, melybe egy M�ria k�p nem lenne beleilleszthet�. Mindezek alapj�n az a k�p l�tszik kirajzol�dni, hogy m�g a konstantin�polyi udvarban t�rt�nt a csere, egy r�gebbi koron�t aktualiz�ltak a megfelel� uralkod�k�pekkel elk�ld�s el�tt.

A Szent Korona �br�zol�sa Decsy S�muel 1792-ben k�sz�lt k�nyv�ben

�tt�r�st jelentett, hogy az Egyes�lt �llamokb�l 1978. janu�r 6-�n t�rt�nt hazahozatala ut�n lehet�v� v�ltak a k�zvetlen vizsg�latok. Egy n�gytag� m�rn�kcsoport (Be�thy Mih�ly, Feh�r Andr�s, Ferenczn� �rkos Ilona, Ferencz Csaba: Egy r�gi kor kozmol�gi�j�nak eml�ke: a magyar korona. Fizikai Szemle 1981. 12. sz.) �s k�s�bb k�t aranym�ves, Ludwig Rezs� �s Csomor Lajos vizsg�lhatta. Meg�llap�t�saik szerint a Szent Korona egys�gesen kivitelezett �tv�sm�. Kialak�t�s�nak �tv�sszakmai saj�toss�gai alapj�n nem k�sz�lhetett sem Nyugat-Eur�p�ban, sem Biz�ncban. Az �kszerek kimunk�l�sa alapj�n kauk�zusi �tv�sm�hely remeke lehet, ahol a bels�-�zsiai, ir�ni �s mezopot�miai st�lusok �tv�z�dtek. Megjegyzend�, hogy v�lem�ny�k tov�bbra sem sz�m�t meghat�roz�nak a t�rt�n�szek k�z�tt.

A Szent Korona Magyarorsz�gra �rkez�s�r�l is rengeteg, kalandosabbn�l kalandosabb elk�pzel�s sz�letett. A legismertebb �s legelfogadottabb n�zet szerint II. Szilveszter p�pa k�ldte Szent Istv�n 1001-es koron�z�s�ra. M�s v�lem�nyek szerint Szent Istv�n Gr�zi�b�l rendelte mag�nak, m�g a legkalandosabb elm�let szerint egy kauk�zusi m�helyben k�sz�tett�k, �s az avarok� volt, majd Nagy Tudum avar kag�n 796-os aacheni l�togat�sa alkalm�val vitte aj�nd�kba Nagy K�rolynak, akit 800-ban III. Le� p�pa ezzel koron�zott meg. 1000 h�sv�tj�n III. Ott� megtal�lta Nagy K�roly s�rj�t �s benne a koron�t, amelyet elvitt II. Szilveszter p�p�nak, aki ezt k�ldte Szent Istv�nnak.

A Szent Korona eredet�re az �r�sos forr�sok h�j�n val�sz�n�leg soha nem fog f�ny der�lni, de a nemzeti erekly�ket minden�tt a misztika hom�lya veszi k�r�l, �s egy ereklye l�nyege nem a fizikai test�nek, anyag�nak a milyens�g�ben, eredet�ben keresend�, hanem a k�r� gy�lt eszmei, szellemi tartalomban, nem pedig fizikai jellemz�iben.

A Szent Korona, amennyiben azonos I. Istv�n koron�j�val, 55 magyar kir�ly fej�t �rintette. Csak h�rom kir�ly nem volt megkoron�zva: I. Ul�szl�, II. J�nos Zsigmond ellenkir�ly, aki csak n�vleg uralkodott �s 1570-ben le is mondott, valamint II. J�zsef, a „kalapos kir�ly”, aki nem koron�ztatta meg mag�t. A Magyar �llam ezer �ve alatt a Szent korona is kalandos t�rt�nelmet �lt meg.

A szimb�lumrendszere k�t r�szre tagol�dik. A fels�, a keresztp�nt Isten mennyei birodalm�t jelk�pezi, a szellemis�get, az als� r�sz, az abroncs Isten f�ldi birodalm�nak jelk�pe. A korona tetej�n-k�zep�n a vil�gegyetem urak�nt tr�nol felirat n�lk�l a Teremt� Atyaisten. Az als� r�szen a f�helyen J�zus, Isten f�ldi birodalm�nak ura, Mih�ly �s G�briel arkangyalok k�s�ret�ben. A p�ntokon az Aty�t�l jobbra nem lehet m�s, mint Krisztus f�ldi helytart�ja, P�ter, h�ta m�g�tt P�ter helyettese, a m�sodik f� tan�tv�ny, Jakab �ll. A Pantokr�tor balj�n P�lt �br�zolja az ikon, mert � k�l�n megh�v�st kapott. Leveleinek egy r�sze a kis�zsiai egyh�zakhoz sz�l, �gy kultusza az �rm�nyekn�l is megvolt. Ezut�n k�vetkezik a szeretett tan�tv�ny, J�nos, akire az Atya Fia, Krisztus a kereszten f�ggve �desanyj�t b�zta. P�ter l�b�n�l testv�re, Andr�s l�that�, aki el�sz�r ismerte f�l, hogy J�zus messi�s. Sokan felvetik, hogy mi�rt nem 12 tan�tv�ny van a Szent Koron�n; az�rt, mert a 12 tan�tv�ny csak az Utols� Vacsor�n�l volt egy�tt. A k�z�pkori templomok bej�rat�n�l �ltal�ban csak 8 apostolt szoktak �br�zolni. A korona tervez�je azokat a szenteket v�lasztotta p�ldak�pnek, amelyek v�d�szenteknek bizonyultak egy kereszt�ny uralkod� sz�m�ra (Kozma, Damj�n, Andr�s, F�l�p, Gy�rgy �s Demeter). A Szent Korona valamennyi �br�zolt szem�lye �rm�ny t�pus�; legklasszikusabb a k�t angyal �br�zol�sa. A Isten �gi �s f�ldi birodalm�nak egybesz�v�se klasszikusan a Magyar Szent Koron�ban cs�csosodik ki.

A Pantokr�tor Krisztus �br�zol�sa ugyanakkor megegyezik kopt barlangtemplomokban tal�lt IV. sz�zadi falfestm�nyekkel.