"Tudj�tok, mi�rt hivattalak Benneteket ide, szent magyar hagyat�kunk �riz�it, tan�t�mestereit?... �si szok�s szerint valamelyikteknek �tadom majd a m�glya t�z�n�l nemzet�nk hagyat�k�nak gyarl� emberi jelv�nyeit, az �r�sos botot �s a szent rov�st. A hagyat�kot mag�t, m�r lelketekben �rzitek mindannyian, s tan�tj�tok azoknak, kik �rdemesek re�."

Wass Albert 

Az �smagyar rov�s�r�s legr�gebbi eml�ke a 6500 �ves, teh�t �jk�kori tat�rlakai agyagkorong, amelyet N. Vlassza, rom�n r�g�sz 1961-ben tal�lt az erd�lyi Tat�rlak�n egy s�rban, f�rficsontok mellett. A lelet rendk�v�li jelent�s�g�nek t�bb oka van. Egyr�szt igen korai k�rp�t-medencei �r�sbelis�get bizony�t, mivel helyi agyagb�l k�sz�lt. M�sr�szt h�rom bet� az �smagyar rov�s�r�sb�l felismerhet�, ezek a Z, Ny �s Gy. Nagyon fontos, hogy pont az Ny �s Gy jelek maradtak fenn a korongon, mert ezek a hangok a Ty-vel, Sz-szel, Zs-vel, Cs-vel egy�tt nyelv�nk hangk�szlet�nek leg�sibb r�teg�hez tartoznak, mivel az etnogenetikailag fiatalabb, de k�s�bb a k�zel�nkben �l� n�peknek, kelt�knak, etruszkoknak, pelazgoknak, f�niciaiaknak ezekre a hangokra nem volt jel�k, ez�rt feltehet�en hangk�szlet�kben sem szerepelt.
A korong igazolja, hogy k�rp�t-medencei jelenl�t�nk nem a 896-os honfoglal�ssal kezd�d�tt. Az is rendk�v�l fontos, �s tal�n ez magyar�zza, hogy a hivatalos tudom�ny elhallgatja lelet�nk jelent�s�g�t, hogy a korong �s a mellette l�v� k�t m�sik t�glalap alak� agyagt�bl�cska 1000-1500 �vvel id�sebb, mint a hasonl� k�pjeleket tartalmaz� sum�r agyagt�bl�k az al-ubaidi �s uruki kult�r�t k�vet� Jemdet-Nasr korszakb�l. Ez azt jelenti – �s erre m�r Torma Zs�fia �s Feh�rn� Walter Anna is r�mutatott, hogy rokons�g �ll fenn a k�rp�t-medencei �s a sum�r �r�sbelis�g k�z�tt, s�t a K�rp�t-medence a kiindul�pont.
A korong bal als� negyed�ben l�v� Gy rov�sjelhez hasonl� a sum�r „pa” sz�tag, amelynek jelent�se vezet�, ir�ny�t�, parancsnok, magyarul gyula.
Azt a kult�r�t, amelynek a tat�rlakai korong is korai term�ke, ma a r�g�szet Tordos-Vinca (B�n�ti) kult�r�nak nevezi. Els� �s m�ltatlanul mell�z�tt felt�r�ja Torma Zs�fia (1840-1899) r�g�szn�. A tat�rlakai korong felh�vta a vil�g neves r�g�szeinek, sumerol�gusainak, antropol�gusainak figyelm�t a K�rp�t-medenc�b�l ki�rad�, gazdag, fejlett �jkokori �s r�zkori kult�r�kra. Adam Falkenstein n�met, Alexander Kifisin orosz sumerol�gus, Sinclair Hood, az ath�ni Brit R�g�szeti Iskola igazgat�ja, Titov �s Borisz Perlov orosz kutat�k, de maga Vlassza is, egy�rtelm�en �llap�tj�k meg a mezopot�miai kapcsolatot.
N�lunk a hivatalos tudom�ny hallgat, mintha a tat�rlakai korong nem is a mi erd�lyi lelet�nk volna, m�g akkor is, ha 1920-ban egy igazs�gtalan �s kegyetlen politikai d�nt�s miatt hat�rainkon k�v�l ker�lt. Csak kilenc �vvel a vil�gszenz�ci�t keltett felt�r�s ut�n, 1970-ben jelenik meg Makkay J�nos professzor k�nyve Tartariai leletek c�mmel �s h�sz �vvel (!) k�s�bb, 1981 november�ben a kecskem�ti Forr�s foly�iratban a k�lf�ldi tud�sok k�vetkeztet�se, hogy a sum�r �r�sbelis�g lehets�ges kiindul�pontja Erd�ly. Ennek a k�zl�snek meg is lett a k�vetkezm�nye, a m�r 13 �vfolyamot meg�rt lapot azonnal besz�ntett�k. Sajnos a trianoni �tok nemcsak orsz�gunk ter�let�t csonk�totta meg, hanem �vezredekre visszamen�en �st�rt�net�nket is. Vil�gszerte publik�l� r�g�szek, kutat�k, pl. Lord Colin Renfrew a trianoni hat�rokat valami �sid�kt�l fogva megl�v�nek tartj�k, �s a mi �seink kult�r�it, r�g�szeti leleteit mint rom�niai, bulg�riai, jugoszl�viai, d�lszlov�k leleteket �s kult�r�kat emlegetik, holott ezek jelent�s�ge �ppen abban �ll, hogy k�zzelfoghat�an bizony�tj�k, hogy legal�bb 7000 �ve, az �jk�kort�l K�rp�t-medencei �slakosok vagyunk. A magyar kutat�k k�z�l az egyik legt�bbet Torma Zs�fia tette, akinek hagyat�ka egy 11 ezer darab feliratos agyagkorongb�l �ll� gy�jtem�ny. Hagyat�k�t felh�bor�t�an gondatlanul kezelt�k �s kezelik, holott k�lf�ldi r�g�szek, kult�rt�rt�n�szek, amat�r kutat�k hada vetette r� mag�t a neki k�sz�nhet� felfedez�sekre. Itthon m�lyen hallgatnak r�la, csup�n kevesen, t�bbek k�z�tt Makkay J�nos, G�tz L�szl� m�ltatt�k. A zseni�lis G�tz L�szl� szint�n megkapta a hivatalos tudom�nyt�l a megb�lyegz� „amat�r” jelz�t, holott a Keleten k�l a Nap c�m� k�tk�tetes munk�ja a kev�s megb�zhat� �s rendk�v�l pontos forr�smunk�k k�z� tartozik �st�rt�net�nket illet�en. Az agyagt�bl�k jeleit k�lf�ld�n dolgozt�k fel, analiz�lt�k �s oszt�lyozt�k, majd besorolt�k �ket olyan megalitikus kult�r�k eml�kei k�z�, amelyeknek term�ke pl. Stonehenge, vagy a piramisok. N�lunk pedig m�ly hallgat�s �s finnugor bogy�gy�jt�get�s…
Torma Zs�fia gy�jtem�ny�t – m�r, ami megmaradt bel�le – sokan felhaszn�lt�k �s haszn�lj�k kutat�saikban an�lk�l, hogy eml�ten�k, vagy kell�k�ppen m�ltatn�k �t (H. Schmidt, Vasics, Gordon Childe, Krantz, Renfrew, Vlassza, Todorovics). Az agyagt�bl�kat pedig cser�pfenekeknek vagy ors�nehez�knek nevezik, holott az ors�nehez�k vastagabb �s k�z�pen lyukas, r�ad�sul ilyen rov�sfeliratos ors�nehez�k l�that� a Budapesti T�rt�neti M�zeum �lland� ki�ll�t�s�n is. Vitatott, hogy mi lehetett a nagy sz�m� korong funkci�ja, amelyeket Torma Zs�fia a Maros leszakadoz� partfal�b�l gy�jt�tt �ssze
A rov�s�r�s teh�t birtoklevel�nk a K�rp�t-medenc�re, K�rp�t-medencei �sis�g�nk bizony�t�ka. Annak a 6-7 ezer �ves teremt� �s term�keny jelenl�tnek a bizony�t�ka, amelynek sor�n K�z�p-Eur�pa legjelent�sebb �jk�kori �s r�zkori kult�r�it hoztuk l�tre, pl. a K�r�s kult�r�t, az alf�ldi �s dun�nt�li vonald�szes ker�mia kult�r�j�t, a Tordos-Vinca (b�n�ti), a zselizi, a lengyeli, a tiszai, a tiszapolg�ri, bodrogkereszt�ri kult�r�kat.
A rov�s�r�s a szk�ta-hun-avar-magyar folytonoss�g bizony�t�ka is, mert �seink t�rgyain megtal�lhat�, a fejl�d�s levezethet�.

Felhaszn�lt irodalom: Friedrich Kl�ra, Szak�cs G�bor