Rov�s�r�sunk r�vid ismertet�se

A magyar rov�s�r�s a nemzet egyik m�ltatlanul elfeledett kult�rkincse. M�r honfoglal� �seink is haszn�lt�k, de eredete m�g kor�bbra ny�lik vissza. Nev�t onnan kapta, hogy �ltal�ban f�ba (botra), vagy ritk�n k�be v�st�k, illetve r�tt�k. A rov�sb�l ad�dik a bet�k sz�gletes jellege, ezeket a jeleket k�nnyebb volt bev�sni, mintha �vesebb bet�ket haszn�ltak volna. Szint�n emiatt haszn�lt�k az �n. csoportjeleket �s a r�vid�t�seket. Az �r�s ir�nyults�ga (jobbr�l-balra) pedig abb�l fakad, hogy k�nnyebb volt a botot bal k�zzel tartani, �s jobb k�zzel balra haladva �rni. A kereszt�nys�g felv�tel�vel a pog�ny szertart�sokat, �s szok�sokat t�rv�nyben tiltott�k meg, �s ez a sors v�rt az addig haszn�lt rov�s�r�sra is. Az �rott eml�keket k�zpontilag �sszegy�jt�tt�k, �s megsemmis�tett�k. Ezzel egyid�ben a k�zponti hatalom k�rte a p�pai egyh�zat, hogy k�sz�tse el a magyar nyelvet le�rni k�pes latin �b�c�t is, ez viszont �vtizedekig elh�z�dott, az elterjed�se pedig mintegy k�tsz�z �vig. Ezalatt az id� alatt a kir�lyi udvarban latinul �rtak, a vid�ki k�zemberek viszont tov�bbra is a rov�s�r�st alkalmazt�k.

A sz�kely rov�s�r�st az eg�sz magyar k�z�pkori t�rt�nelem alatt, s�t m�g ut�na is haszn�lt�k. Eredete sok ezer �vre ny�lik vissza, a magyar m�velts�g egyik legr�gibb, ma is �l� eml�ke. Az 1700-as �vekben erd�lyi iskol�kban m�g tan�tott�k a sz�kely rov�s�r�st, s m�g a XIX. sz�zad v�g�n is tal�lkoztak p�sztorral, aki a juhait a p�sztorbotra r�tt sz�mokkal tartotta nyilv�n. Ekkor szittya-szk�ta �r�sm�d volt a neve, csak mostan�ban h�vj�k sz�kely rov�s�r�snak. A XVIII. sz�zadt�l kezdve pedig fokozott �rdekl�d�ssel fordult a tudom�ny a magyar rov�s�r�s fel�.

A magyar rov�s�r�s egyik v�ltozata, az els�sorban Sz�kelyf�ld�n haszn�lt sz�kely rov�s�r�s mellett l�tezik egy m�sik magyar rov�s�r�s is, amely hasonl�t a t�rk rov�s�r�sra. Ez ut�bbit p�los rov�s�r�snak nevezz�k, mert t�bb eml�ke a p�los szerzetesekt�l maradt fenn, tov�bb� �k haszn�lt�k legtov�bb elterjedten. A p�los rov�s�r�s eml�kei r�szben m�g megfejtetlenek. Mindk�t rov�s�r�s nemzet�nk kult�r�lis kincsei k�z� tartozik.

A p�los rov�s�r�st szinte kiz�r�lag balr�l-jobbra �rt�k, a sz�kely rov�s�r�st legt�bbsz�r jobbr�l-balra, de ennek ellenkez�j�re is maradtak fenn eml�kek. A balr�l-jobbra val� �r�sn�l ugyanazokat a bet�ket haszn�lt�k, csak ellenkez� ir�nyban rajzolva. �gy egy jobbr�l-balra �rt sz�veg a balr�l-jobbra �rt tengelyes t�k�rk�pe.

A magyar rov�s�r�sban a f� szab�ly az, hogy b�rmely ir�nyban �rhatunk rov�s�r�ssal. �ltal�ban t�rekedj�nk annak a nem k�telez�, de felt�tlen�l aj�nlott szab�lynak a betart�s�ra is, hogy az �r�sir�nynak megfelel� ir�nyba kell �llniuk a bet�knek. Fontos, hogy az eredeti bet�ket �s az �sszevon�si szab�lyokat betartva haszn�ljuk a rov�s-bet�jegyeket. 
A szavakat sz�k�z�kkel v�lasztjuk el egym�st�l. Kis �s nagybet�t k�l�n nem jel�l�nk. Az �r�sjelek ugyanazok, mint a latin bet�s �r�sn�l. A rov�s�r�sban k�t fajta "K" bet� haszn�latos. Magyar Adorj�n szerint az egyik a sz� v�geire (), a m�sik a sz� belsej�be () ker�l. Forrai S�ndor v�lem�nye ezzel szemben az, hogy a k�t fajta "K" haszn�lat�t a mellett�k l�v� mag�nhangz�k hangrendje d�nti el: a m�ly rend� mag�nhangz�kn�l az aK (), a magas rend� mag�nhangz�kn�l viszont az eK () haszn�latos. Egyszer�bb - �s ezt az egyszer�s�t�st Forrai S�ndor is elfogadja -, ha csak a jelet haszn�ljuk K-k�nt. Ugyanis r�gen nem csak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangokn�l ejtett�k el�l az e-t, hanem mindegyik m�ssalhangz�nkn�l. Teh�t (e)b, (e)c, (e)cs... ...(e)k, ennek jele pedig a . 
Fontos szab�ly, hogy rov�s�r�sunkban csak azokat a bet�v�ltozatokat haszn�lhatjuk, amelyek valamely r�gi rov�seml�kben megtal�lhat�k. A rov�sbet�k k�z�tt nincs Q, W, X, Y. Rov�s�r�ssal �gy jel�lj�k �ket: