"A magyar nyelv eredete messzire megy vissza. Eg�sz saj�tos m�don fejl�d�tt �s szerkezete olyan id�kben alakult ki, amikor a legt�bb most �l� eur�pai nyelv nem is l�tezett. �nmag�ban k�vetkezetesen �s szil�rdan fejl�d�tt nyelv, amelyben logika van, s�t mat�zis is, az er�, a hangzatok hajl�konys�g�val... a magyar nyelv egyetlen darabb�l �ll� term�sk�, amelyen az id�k viharai karcol�st sem ejtettek... Ez a nyelv a nemzeti �n�ll�s�gnak, a szellemi f�ggetlens�gnek legr�gibb �s legf�nyesebb eml�ke... A r�gi egyiptomi templomok egyetlen k�b�l k�sz�lt padozatait sem tudjuk megmagyar�zni, honnan, melyik hegys�gb�l v�gt�k ki e csod�latos t�mb�ket. Mik�nt sz�ll�tott�k el, vagy emelt�k f�l a templom tetej�t. A magyar nyelv eredetis�ge m�g enn�l is csod�latosabb t�nem�ny."
(Sir John Bowing 1830 - angol utaz� �s irodalm�r) 

Bakay Korn�l:


�st�rt�net�nk r�g�szeti forr�sai I.
c�m� tank�nyv bemutat�ja a Magyarok H�z�ban

H�sz h�nappal a III, �vezred nyit�nya el�tt a vil�g magyars�g�nak l�leksz�ma alig haladja meg a 15 milli�t. Fogyunk �s gyeng�l�nk. M�ra m�r 10 milli�s orsz�g lett�nk, mivel az elm�lt f�l �vsz�zad alatt h�t milli� magzatot gyilkoltak meg abortuszokkal.

Elveszik a lelk�nket, elveszik a hit�nket, elorozz�k �vezredes m�ltunkat. Mindent elfelejt�nk, mert nem tan�tj�k igazi �st�rt�net�nket.
H�t nincsenek egyetemeink, t�rt�neti int�zeteink, ahol kik�pezn�k a m�lt hivat�sos tud�s kutat�it �s a gyermekeinket tan�t� tan�rokat? H�t nincsenek j� tank�nyveink?

Az orosz megsz�ll�st k�vet�en a magyar �st�rt�net kutat�s�nak 1945 el�tti ir�nyzata csak annyiban v�ltozott, hogy a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetemb�l ELTE lett �s a B�lcs�szettudom�nyi Kar sz�m�ra lefoglalt�k a kor�bbi piarista gimn�zium �p�let�t, az uralkod� finnugor sz�rmaztat�s� elm�let azonban �rintetlen maradt. A marxista-leninista dialektikus �s t�rt�nelmi materializmus korcs eszmerendszer�t a kommunista Moln�r Erik �s a - szellemt�rt�n�szekb�l �tvedlett - �j-marxist�k (Elekes Lajos, L�derer Emma) k�pviselt�k. Moln�r Erik 1949 �s 1954 k�z�tt t�bb munk�j�ban foglalkozott �st�rt�net�nkkel, a budapesti iskola azonban - L�szl� Gyula vezet�s�vel - csak a forradalom ut�n kezdett szer�nyen munk�lkodni, term�szetesen a finnugor tanokat hirdetve. L�szl� Gyula professzor nyugd�jaztat�sa ut�n (1980 r�szben az �sr�g�szb�l �tvedlett B�na Istv�n, illetve V�kony G�bor neve f�mjelezte a budapesti �st�rt�neti kutat�sokat, amelyhez 1968 ut�n egyre er�teljesebben kapcsol�dott az MTA R�g�
szeti Int�zete (Erd�lyi Istv�n, Bakay Korn�l, Kov�cs L�szl�, B�lint Csan�d) �s a magyar Nemzeti M�zeum (Dienes Istv�n, Fodor Istv�n, Mesterh�zy K�roly, R�v�sz L�szl�). Az MTA T�rt�nettudom�nyi Int�zet�ben Gy�rffy Gy�rgy �s Bartha Antal, a N�prajzi Kutat� Csoportn�l Veress P�ter foglalkozott intenz�ven az �st�rt�net k�rd�seivel. Ugyanakkor a budapesti csoport csak k�t egyetemi tank�nyvet tudott l�trehozni; 1954-ben a R�g�szeti K�zik�nyvet, 1957-ben pedig napvil�got l�tott az Elekes-L�derer-Sz�kely Gy�rgy �ltal �rt egyetemi tank�nyv, amely azonban a honfoglal�skorral ind�t, teh�t a magyar �st�rt�netet egy�ltal�n nem t�rgyalja. A Gy�rffy Gy�rgy �s Bartha Antal �ltal irt Magyarorsz�g t�rt�nete vonatkoz� k�tete (1984) a hagyom�nyos n�zetek t�rh�za. Az ELTE-�n term�szetesen k�l�n m�k�d�tt �s m�k�dik ma is a Finnugor tansz�k, az �st�rt�neti kiv�lts�gokat maguknak vindik�l� nyelv�szekkel. Elekes Lajos tan�tv�nya, Krist� Gyula, R�na Tas Andr�ssal egy�tt l�trehozta a szegedi �st�rt�neti m�helyt, amelynek tagja lett k�s�bb Fodor Istv�n, Trogmayer Ott�,
K�rti B�la, Makk Ferenc, Berta �rp�d, illetve a Hajd� P�ter vezette Finnugor tansz�k. A szegedi iskola 1976 �ta �t k�tetben megjelentette a sz�nvonalas Bevezet�s a magyar �st�rt�net forr�saiba c, tank�nyvsorozat�t, majd 1996-ban k�nyvpiacra ker�lt R�na-Tas Andr�s, A honfoglal� magyar n�p c. �sszefoglal� k�tete is. Krist� Gyula az ut�bbi �vtizedben szinte ontotta a t�mogatott k�nyveit; A K�rp�t-medence �s a magyars�g r�gm�ltja (1994), A magyar �llam megsz�let�se (1995), Magyar honfoglal�s - honfoglal� magyarok 1996), A magyar nemzet megsz�let�se (1996), A sz�kelyek eredet�r�l (1997).
Egy ideig folyt �st�rt�neti oktat�s a debreceni Kossuth Lajos Tudom�nyegyetem n�prajzi tansz�k�n is (Gunda B�la, Nepper Ibolya), majd 1996-t�l a budapesti K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetemen m�k�d�tt egy T�rt�neti Int�zet, Erd�lyi Istv�n vezet�s�vel, aki 1997-ben megjelentette a Bajk�lt�l a Balatonig c�m� oktat�si seg�dk�nyvet.
A marxista ir�nyzat �s az abb�l kin�v� k�l�nb�z� csoportok l�nyeg�ben ugyanazt a szellemis�get k�pviselik. Elfogadj�k a finnugor elm�let kiz�r�lagoss�g�t, a magyar n�pet k�s�i keletkez�s� etnikumnak v�lik, a nemzeti kr�nik�inkat elvetik, a szk�ta-h�n-avar-magyar rokons�g gondolat�t mes�nek titul�lj�k, amelyet a n�metekt�l (!?) vett�nk �t a XIII. sz�zadban.

Ez�rt jelentett fordulatot 1996-ban a miskolci b�lcs�szeten megind�tott �j �st�rt�neti oktat�s, amely most a harmadik esztendej�be l�pett. S m�ris elk�sz�lt egy �j szeml�let� egyetemi tank�nyv els� k�tete s nyomd�ban van a m�sodik k�tet is. E munk�kban az egys�ges eur�zsiai szeml�let �rv�nyes�l a sz�k r�gi�s l�t�sm�d helyett, sz�m�zt�k a r�gi k�zhelyeket (toposzokat), hiteles forr�sk�nt kezelj�k a kr�nik�inkat, a magyar �st�rt�net r�sz�v� tett�k �jra a szk�t�kat, a p�rthusokat,
a kusanakat, a hunokat, a szabirokat, az onogurokat, az al�nokat �s az avarokat. Valljuk es v�llaljuk, hogy a t�rt�nettudom�ny nemzeti tudom�ny, az �st�rt�net pedig nemzeti elk�telezetts�g� szakter�let.
L�ssunk n�h�ny p�ld�t, ahol a nemzeti szellemis�g� �st�rt�neti ir�nyzat l�nyegesen �s s�lyosan elt�r a hivatalos m�rvad� kutat�i �ll�spontt�l.

1A honfoglal�s (vagy helyesebben: honalap�t�s) nem eszeveszett menek�l�s k�vetkezm�nye volt,

2. a beseny�k semmif�le magyarirt� hadj�ratot nem vezettek �seink etelk�zi ter�letei ellen,

3. Biborbansz�letett Konstantin cs�sz�r m�ve, a Birodalom korm�nyz�s�r�l egy�ltal�n nem
t�madhatatlan szent forr�s, amelynek minden szava szent�r�s. Ma m�r ism�t �rv�nyes n�h�ny kor�bbi kiigaz�t�s, p�ld�ul Levedi hadihaj�n val� utaz�sa a kaz�r kag�nhoz, az el�kel� kaz�r n�, mint Levedi feles�ge, a Khazar�sz �t�r�s helyett az eredeti Mazar�sz olvasat, etc.

4. Semmif�le adat nem t�masztja al� az un. kaz�r szolgas�g te�ri�j�t, s�t ellenkez�leg: a magyars�g r�sze volt Kaz�ri�nak �s sz�vets�gese a kaz�r uralkod�knak. A kaz�r uralkod� oszt�ly zsid� hitre t�r�se egy�ltal�n nem �rintett t�megeket, viszont felbor�totta a birodalom bels� rendj�t �s b�k�j�t.

5. Az avarok sem menek�ltek senki el�l a Vl. sz�zadban �s nem �llja meg a hely�t az a kital�l�s, hogy Baj�n kag�n nem tal�lta a bej�ratot a K�rp�t-medenc�be. Az avar hatalom folyamatosan fenn�llt a K�rp�t-medenc�ben 330 esztend�n kereszt�l.

6. A sz�kelyek nem elmagyarosodott t�r�k�k, hanem eredetileg is magyar nyelv�ek voltak,

7. A magyar nyelv nem a kis, finnugornak nevezett n�pek �si alapnyelv�b�l fejl�d�tt ki, hanem egy �snyelv, amely k�l�n v�lasztand� a t�bbi finn t�pus� nyelvt�l, noha rokons�gba �ll vel�k. Teh�t a magyar �n�ll� eur�pai nyelv, amely a legr�gibb id� �ta l�tezik. Sz� sem lehet semmif�le k�tnyelv�s�gr�l vagy nyelvcser�r�l!

8. A finnugor rokons�g-elm�let tarthatatlan, �gyszint�n alap n�lk�li az obi-ugorok degrad�l�d�s�nak hipot�zise �s az un. finnugor r�g�szeti kult�r�k jellemz�se. Fodor Istv�n, Verecke h�res �tj�n c. k�nyv�ben 297 oldalb�l 130 oldalt szentelt k�l�nb�z� r�g�szeti kult�r�k le�r�s�nak, mintha b�rmi alapja is volna a magyarok �seleivel val� azonoss�guknak. Fel kellene v�gre adni az eur�pai finnugor int�zeteket �s tansz�keket (G�ttinga, Groningen, B�cs) s visszat�rni az �zsiai kutat�sokhoz!

9. A K�rp�t-medencei magyar r�g�szeti leletanyag nem itt j�tt l�tre (Erd�lyi,B�lint,Fodor) hanem els�sorban K�z�p-�zsi�ban vir�gzott az a k�zm�vess�g, amely az arabok er�s hat�sa alatt megteremtette az un. jellegzetes magyar eml�kanyagot �s d�sz�t� st�lust.

10. A magyars�g �st�rt�net�nek kutat�s�t ki kell terjeszteni a kaz�r, az avar, a szab�r, a h�n, az onog�r, a bolg�r n�pneveket visel� etnikumok eml�keire is.

A t�rt�nelem minden n�p sz�m�ra �letfenntart� er�, a mag�ban �ll�, keleti magyars�g sz�m�ra azonban egyenesen a megmarad�s alapfelt�tele �si �s nemes gy�kereink kimutat�sa �s megszerettet�se. Csak ily m�don �ll�thatjuk meg a magyar l�lek kasztr�l�s�t, a globaliz�ci�s m�reg nemzetpuszt�t�s�t, a teljes felolvad�st �s beolvad�st.
Eur�p�nak csak addig kell�nk, am�g magyarok maradunk!

(Elhangzott 1998. m�jus�ban.)