„Minden nemzetnek f� kincse a nyelve.
B�rmit elvesz�thet, visszaszerezheti,
De ha nyelv�t elveszti,
Isten se adja vissza t�bb�."
G�rdonyi G�za



A MAGYAR N�P EREDETE
Dr. Bobula Ida

A IX. sz�zad Eur�p�ban a z�rzavarok �s a nyugtalans�g sz�zada volt. A j�vend� Franciaorsz�g �s a leend� N�metorsz�g kezdett lassan kiemelkedni a Karoling cs�sz�rs�g romjaib�l. A mer�sz Vikingek, akik ebben az id�ben az � s�rk�nyfej� haj�ikon Angli�t �s Nyugat-Eur�pa m�s tengerparti orsz�gait puszt�tott�k, D�ni�nak, Norv�gi�nak �s Sv�dorsz�gnak alap�t� �sei lettek. Az � ellens�g�k, Nagy Alfr�d, kis wessexi kir�lys�gban m�r megalapozta az elj�vend� brit birodalom nagys�g�t. Moh� kalandor csapatok egyike, akkor alapozta meg a k�s�bbi Oroszorsz�got. M�r em�rek uralkodtak a napsugaras Ib�riai f�lszigeten, ahol a j�v� Spanyolorsz�ga volt felj�v�ben. Ebben az id�ben a m�r kult�ra messze f�l�tte �llt minden m�s nyugati kult�r�nak, de Eur�pa �bredez�ben volt. A latin nyelv elszeg�nyedett le�nya a hajdani R�ma dics�s�g�nek, �j utakon val� kifejl�d�s�ben Franciorsz�gban �s It�li�ban... Ez az �jabb kori nemzetek sz�let�s�nek ideje volt.

Ennek a zavaros IX. sz�zadnak v�g�n �rkeztek a magyarok K�z�p-Eur�p�ba. �szakkeletr�l j�ttek egy j�l felfegyverzett, j�l szervezett �s nagysz�m� n�p mindent els�pr�, ellen�llhatatlan roham�val. A Duna folyam sz�les v�lgy�t 895-ben birtokba vett�k. A v�lgy k�z�ps� r�sze, mi�ta Nagy K�roly legy�zte az avar uralkod�kat, nagyon ritk�n lakott volt. Ezen az orsz�gr�szen az avarok elhagyott f�ldje az "Avarok pusztas�ga" n�ven volt ismert.

A k�z�ps� Duna v�lgy�t a K�rp�t Hegys�gek hatalmas f�lk�re �vezi, term�szetes hat�r k�ppen, amely gazdas�gi egys�get �s egy�ttal val�s�gos er�d�tm�nyt k�pez. Ezekkel a hegyekkel �vezett ter�leten bel�l, az a n�p a saj�t nyelv�k�n, mag�t magyarnak nevezte -alp�totta meg haz�j�t, Magyarorsz�got. Az � hagyom�nyuk azt tartotta, hogy ez a gazdag orsz�g valamikor r�gen a szittya �s�k� volt �s arra mint jogos �r�k�s�g�kre tartottak ig�nyt.

Az orsz�g hat�r�n sz�tsz�rtan, azon a ter�leten valamikor hatalmas n�peknek ut�dai �ltek: Avarok, Hunok, D�ciaiak, valamennyien a szittya t�rzs lesz�rmazottai. Alapos okunk van azt hinni, hogy �k sz�vesen fogadt�k a magyarokat �s csatlakoztak hozz�juk. Itt a magyarok a kr�nik�k szerint sok helyen j�mbor bennsz�l�tt n�pet tal�ltak, akik �s id�k �ta itt �ltek. �k nevezt�k el a foly�kat, a hegyeket amelyet a h�d�t�k �tvettek, �s mint ez a f�ldrajzi nevekkel rendszerint t�rt�nik, t�l�lt�k az ut�ls� ezred�vet is k�nnyen. A bennsz�l�ttek �s az �jonnan j�ttek minden val�sz�n�s�g szerint minden rokon nyelvet besz�ltek.

Egyes helyeken a n�pess�g szl�v volt, k�l�n�sen �szakon �s nyugaton. A szl�v hercegekkel ellent�tek mer�ltek fel, de azt�n kiseebb csetepat�k ut�n a szl�vok megadt�k magukat. Sokkal vesz�lyesebbek voltak a bolg�rok d�len. Hevesen ellen�lltak a meger�s�tett t�borhelyeiken a magyarok el�ret�r�s�nek. Hossz� �s v�res h�bor�t kellett megv�vniuk miel�tt a vit�z bolg�r-turkok visszavonultak.

A bolg�rokon aratott gy�zelem ut�n a magyarok az �jonnan megh�d�tott orsz�gban Pusztaszeren gy�ltek �ssze �s ott tartott�k meg az orsz�ggy�l�s�ket. Az els� t�rt�net�r�juk szerint 34 napon kereszt�l t�rgyltak �s vitatt�k meg azokat a m�dozatokat, amelyek szerint kell Magyarorsz�got megszervezni �s korm�nyozni.

Az �j orsz�g val�j�ban nagyon r�gi orsz�g, b�s�ges gazdag �lelmet termett azoknak a k�l�nf�le jellegzetes: kutya, juh, szarvasmarha, l� �s sert�sf�l�knek, amelyeket a magyarok keletr�l hoztak magukkal. K�l�nleges h�zi sz�rnyasaik is voltak �s bizony�tj�k, hogy nagyon hamar bevetett�k a f�ldjeiket. Az asszonyok s�rj�ban is tal�ltak �s�kat. M�s s�rleletek b�mulatosan magas m�v�szi �s mesters�gbeli tud�sr�l besz�lnek, amelyek a f�m, b�r, csont, sz�vet �s fafeldolgoz�s ter�n �rtek el.

A magyarok 108 t�rzse m�r sokkal r�gebben k�t csoportra szervezkedett, mindegyik �l�n a vez�r �llt. Miel�tt Magyarorsz�g ter�let�re l�ptek volna, a vez�rek �sszegy�ltek �s egy �r�kletes alkotm�nyos monarchi�t alap�tottak, megv�lasztva maguk k�z�l �rp�dot az eg�sz nemzet vez�r�v�, uralkod�j�v�.

Ez az elrendez�s mindamelett a vez�rek �s csal�djuk sz�m�ra jelent�s f�ggetlens�get biztos�tott. Az idegen uralkod�kkal, csal�dokkal k�t�tt h�zass�gaik k�vetkezt�ben nyugati uralkod�k h�bor�iba keveredtek.
Kalandoz�sok k�vetkeztek Nyugatra, k�l�n�sen n�met ter�letre, amelyekben a magyarok sok v�rt vesztettek. Er�sebb jobban k�zpontos�tott vezet�s hi�ny�t �rezt�k �s egy �vsz�zadig tart� fejedelmi uralkod�s ut�n a magyarok kereszt�ny hitre t�rtek �s Magyarorsz�g Eur�pa nagy k�z�pkori kir�lys�ga lett. A kedvez� �ghajlat, az ismeret �s tud�s a magyarokat nemsok�ra �szak �s K�z�p-Eur�pa nagy h�s �s bor export�r�v� tette. Amerika felfedez�se el�tt az �vil�g aranytermel�s�nek 60%-a Magyarorsz�g b�ny�ib�l ker�lt ki.

Az er�s magyar kir�lys�g K�z�p-Eur�p�ban egyens�lyi helyzetet teremtett. Magyarorsz�g az �szaki �s d�li szl�vok k�z�tt ezer eszentend�re a p�nszl�vizmus akad�lya lett. � tartotta fel N�metorsz�gnak kelet fel� t�rt�n� t�rekv�s�t is. M�gis a legfontosabb szolg�lat, amit Magyarorsz�g Eur�p�nak tett, az volt, hogy csup�n a puszta l�tez�s�vel elz�rta az �tj�t a kelet fel�l j�v� n�pek bet�r�s�nek.

A k�z�pkori kereszt�ny Magyarorsz�g volt az �t�tt-kopott pajzs, amely m�g�tt Nyugat relat�ve b�k�ben fejl�dhetett �s megk�l�nb�ztetett eur�pai kult�r�t �rhetett el. Az �ldozatnak �s eur�pai eredm�ny kapuj�nak az �rz�se igen nagy �s k�lts�ges feladat volt. Magyarorsz�gnak kellett viselnie az Ottom�n t�r�kkel szembeni ellen�ll�s �sszes terh�t, akik miut�n a Biz�nci cs�sz�rs�got elpuszt�tott�k, Eur�pa megh�d�t�s�ra indultak. Magyarorsz�g teljes�tm�ny�t j�l foglalja �ssze Macaulay a k�vetkez� szavakkal:
"Magyarorsz�g n�lk�l lehet, hogy most Cambridge-ben �s Oxford-ban a tanulm�nyokat t�r�k�l kellene folytatni."

A magyar ellen�ll�s megt�rte a t�r�k cs�sz�rs�g erej�t �s a b�tor �s fanatikus ellens�ggel szemben �vsz�zadokon kereszt�l v�vott rettenetes k�zdelem s�lyos �ldozatokat k�vetelt, �gy hogy v�g�l is Magyarorsz�g letarolt, gy�r n�pess�g�, elszeg�nyedett �s politikailag v�gzetesen neh�z k�r�lm�nyek k�z� jutott.

A fiatal Lajos kir�ly 1526-ban meghalt a moh�csi csatamez�n. Az �reg kir�lyn�nak a b�tyja Habsburg Ferdin�nd ig�nyt tartott a tr�nra. Az � ig�ny�t t�mogatt�k azok a magyarok, akik azt rem�lt�k, hogy Ferdin�nd V. K�roly spanyol kir�ly �s n�met cs�sz�r testv�re majd biztos�tani tudja a nyugati seg�ts�get a t�r�k ellen. Ez az "udvari p�rt" magyart v�lasztott �s koron�zott kir�lly�. Tizenk�t �vi k�zdelem ut�n Ferdin�ndot elfogadt�k, hogy � vezesse a kereszt�nys�get a t�mad�ssal szemben. De ennek tragikus k�vetkezm�nyei voltak. Mikor a t�r�k hatalom hanyatlani kezdett, nyilv�nval� lett, hogy magyar nemzetet m�s vesz�lyek fenyegetik.

A magyarok alkotm�nyos gondolkoz�sa �s az emelked�ben lev� Habsburg hatalom abszolutizmusa k�z�tti ellent�tet nem tudt�k �thidalni. Az ellen�ll�s rem�nytelen volt, elkeseredett forradalmak �s terror korszaka k�vetkezett. Ez �gy tartott h�rom �vsz�zadon kereszt�l. M�g s�lyosab� tette a helyzetet a vall�si k�rd�s.
Magyarorsz�g nagy szellemi �s kultur�lis mozgalm�val mindig �sszhangban l�v� magatart�st tan�s�tott a keresztes hadj�ratok idej�t�l kezdve a renesz�nsz �s a reform�ci�ig.
Feljegyz�sre m�lt�, hogy ezek a mozgalmak mind meg�llottak Magyarorsz�g hat�r�n�l �s nem tudtak behatolni a t�le keletre l�v� orsz�gokba. A reform�ci� a magyarok k�z�l sokakat megnyert �s eg�sz v�rosok t�rtek �t Luther �s K�lvin tan�t�saira. Mindez most megsz�nt. A Habsburgok �s az � osztr�k udvaroncaik �gy �rezt�k, hogy nekik szent k�teless�g�k minden lehets�ges eszk�zzel let�rni a magyar eretneks�get, �ppen �gy, mint azt Spanyolorsz�gban tett�k. Egyik�k Lobkevic, B�cs programj�t Magyarorsz�g elnyom�s�ra vonatkoz�lag a k�vetkez� szavakkal fogalmazta meg:
"Magyarorsz�got el�sz�r kolduss�, azt�n katolikuss� kell tenni �s v�g�l n�mett� teszem." ( I. Lip�t minisztere, aki teljes hatalommal vezette az �llam�gyeket. )

A keresztes hadj�ratok idej�ben Magyarorsz�g gazdas�gi �s kult�r�lis szempontb�l teljesen egyenrag� volt b�rmelyik nyugati �lammal. Ezt a helyzet�t eg�szen a renesz�nszig meg�rizte. A Habsburgok ellens�ges nyom�sa alatt azonban Magyarorsz�g lassan Ausztria gazdas�gi gyarmat�v� s�llyedt. Akkor amikor a nyugati orsz�gokban a "felvil�gosod�s korszaka" k�vetkezett be, Magyarorsz�g mindig jobban �s jobban lemaradt. A tizennyolcadik sz�zad elej�n R�k�czi vezetett �ltal�nos felkel�st a Habsburgok ellen. C�lja a r�gi alkotm�ny helyre�ll�t�sa, a protest�nsok sz�m�ra a vall�sszabads�g elnyer�se ( b�r R�k�czi maga katolikus volt ) �s az elnyomott n�p szabads�g�nak a kiv�v�sa volt. Fegyverbe sz�l�t� felh�v�s�ban hangs�lyozta a magyarok szittya eredet� nemes n�p, aki nem t�rheti el az elnyom�st �s szolgas�got. R�koczit hossz� h�sies harc ut�n el�rult�k, sz�m�zet�sben halt meg. Magyarorsz�g pedig �vsz�zadokig az Osztr�k-Magyar Monarchia r�sze maradt.

A kifosztott Magyarorsz�g kincsei B�cset gazdag�tott�k. Magyarorsz�g b�z�j�b�l "B�csi keny�r" lett. A magyarok m�sodoszt�ly� polg�rok lettek saj�t haz�jukban. A cs�sz�ri kir�lyi h�z �j szl�v �s n�met telepeseket hozott �s telep�tett le az �si magyar f�ldre. Nagy adom�ny birtokok ker�ltek idegenek �s �rul�k kezeire. �j n�met�l besz�l� arisztokr�cia keletkezett. A tizennyolcadik sz�zad elej�t�l kezdve a kir�lyi h�z azt a gondolatot terjesztette, hogy most m�r csak a hatalmas Ausztria l�tezik �s Magyarorsz�gr�l m�g besz�lni sem �rdemes.

Az abszolutizmus Eur�p�ban terjed�ben volt. Abszol�t uralkod�k �ltek tr�nusokon. A magyarok alkotm�nyos korm�nyzat elnyer�se ir�nti t�rekv�se, a legt�bb �llamf�rfi szem�ben nevets�ges anakronizmusnak, pog�nys�gnak �s az uralkod� (Isteni) jogaiba val� istentelen belekont�rkod�snak min�s�lt.

II. J�zsef valamennyi Habsburg uralkod� k�z�l a legtehets�gesebb �s a leg�szint�bb, �gy �rezte, hogy Magyarorsz�got an�l�l is korm�nyozhatja, hogy megkoron�zz�k. Nem volt hajland� a 25 szertart�snak eleget tenni, mag�t al�vetni. Az � felvil�gosult, de abszol�t uralma, �ltal�nos n�metes�t�si a magyarok passz�v ellen�ll�s�t v�vta ki minden ir�nt ami n�met. A magyarok �s a keleti n�met szomsz�daik k�z�tt k�lcs�n�s. ellens�gesked�s fejl�d�tt ki. �s ez t�nkre tette az elj�vend� �vsz�zadokra a k�zt�k l�v� kapcsolatot. Ez mindk�t f�l sz�m�ra kedvez�tlen volt �s mindkett�j�knek s�lyos k�rokat okozott.

A magyar parasztra sz�ks�g volt, hogy B�csnek �lelmet sz�ll�tson. Ezt felismerve a Habsburg uralkod�k b�lcs tan�csad�i szint�n felfedezt�k azt az igazs�got, amelyet k�s�bb Orwell �gy fogalmazott meg:
"Az aki uralja a m�ltat, uralja a j�v�t is. Aki pedig uralkodik a jelenen, uralkodik a m�lt felett is" . Enn�l fogva B�cst�l t�mogatott tudom�nyos szervezet, hogy a magyaroknak eg�szen �j megfogalmaz�sban mutassa be saj�t t�rt�nelm�ket, amely szerint �k al�zatos, engedelmes szolg�k voltak.

A B�csb�l ir�ny�tott t�rt�nettudos�k neki l�ttak, hogy a b�szke szittya m�lt minden hit�t elt�r�lj�k. Kimutatt�k, hogy a "Scythi�nak" soha sem volt semmi f�le �rtelmez�se. A r�gi magyar kr�nik�kat megb�zhatatlannak b�lyegezt�k. Rosszindulat�, er�szakolt b�r�lataikkal gyakorlatilag minden meg�llap�t�saikat darabokra t�pt�k.

"De h�t akkor mi honnan sz�rmazunk ?" k�rdezt�k a magyarok a R�k�czi id�ket k�vet� s�t�t �vtizedekben... G�nyos v�laszt kaptak.

A tizennyolcadik sz�zad k�zep�n, amikor m�g az etnogr�fia ir�nti �rdekl�d�s kezdet�n voltak, a vil�g minden r�sz�n �l� intelligens emberek r�j�ttek arra, hogy a f�ldet k�l�nb�z� emberek lakj�k az egyenl�t�t�l a sarkvid�kig, - k�zhelly� v�lt a tr�pusi szigeteken lak� boldog n�peket nemes vadembereknek tekinteni, - m�g a sarkvid�k n�peire, b�lnazs�ros t�pl�lkoz�suk �s a miatt a furcsa szok�suk miatt, hogy feles�g�ket a vend�gnek felk�n�lj�k, - csak ut�lattal �s megvet�ssel tekintettek, �s azok a degener�lts�g jelk�peiv� v�ltak. Ma m�r tudjuk, hogy ez a k�p kir�v�an igazs�gtalan. M�gis ennek a kornak az �ltal�nos magatart�s�t kell fontol�ra venni, amikor J. Sajnovits munk�j�nak a hat�s�t �rt�kelj�k: "Demonstratio idiome Hungarorum et Lippenum idem asse." /: Annak bizony�t�sa, hogy a magyarok �s lappok nyelve azonos. / A val�s�g az, hogy a k�tnyelv minden csak nem azonos. Olyan t�vol �llnak egym�st�l, mint az angol a g�r�gt�l. T�voli rokon nyelvek. Nem Sajnovits volt az els�, aki az egyes finn-ugor n�pekkel val� t�voli rokons�got feljegyezte.. M�sok is megfigyelt�k ezt, csak m�sk�ppen fejezt�k ki.
Sajnovits-nak a k�zl�s�t a politikailag elnyomott �s gazdas�gilag kizs�km�nyolt magyar n�p keser� neheztel�ssel fogadta, akit�l azt k�v�nt�k, hogy dolgozzanak zoksz� n�lk�l az idegen feud�lis uralkod� jav�ra, akik �ll�t�lag sokkal magasabb term�szetes sz�nvonalon �lltak, mint megvetett lappok rokonai.

A magyarok eredet�nek k�rd�s�ben foly� tudom�nyos kutat�st megnehez�tette, hogy a r�sztvev�k nagy r�sz�n�l a fokozott �rvek t�lnyom�an nem voltak tudom�nyosan megalapozottak.. N�met tud�sok k�l�n�sen Nap�leon ut�ni korszak hazafias �bred�s�ben �s romantizizmus�ban moh�n ragadtak meg minden elm�letet a magyarok sz�rmaz�s�r�l, azzal a sz�nd�kkal, hogy a b�szke magyarokat lealacsony�ts�k. Ezt nyugodtan meg is tehett�k, hisz volt is valami igazs�g a magyar �s a lapp nyelv t�voli rokons�g�nak k�rd�s�ben.

�gy fejl�d�tt ki a finn-ugor nyelv�szet. Nem k�ts�ges, hogy sokan, akik ebben az ir�nyban dolgoztak, becs�letesen t�rekedtek az igazs�g kider�t�s�re. A baj csak az volt, hogy a mindenkori politikai hatalom az igazs�g megk�zel�t�s�nek csup�n egyed�l ezt az egy �tj�t t�mogatta. Az igazs�gnak csak egy r�sz�t lehetett kiny�lv�n�tani.

Fiatal magyar tud�sok csak azzal a felt�tellel kaptak �szt�nd�jat �s k�lf�ldi �tlevelet, hogy a korm�nynak tetsz� ir�ny� munk�t fognak v�gezni. Csak olyan kutat�knak biztos�tottak munk�t, �ll�st a Magyar-Osztr�k birodalomban, csak olyanok kaphattak szubvenci�t, �szt�nd�jat a tanul�shoz, akik k�vetkezetesen �s �llhatatosan hirdett�k a finn-magyar rokons�got. 1849 ut�n, mint valaha, mikor a Habsburg uralkod� orosz seg�ts�get volt k�nytelen k�rni a magyarok lever�s�re.

Azokat a magyar tud�sokat, akik ezekt�l f�ggetlen szerettek volna tov�bbi, m�s igazs�got megvizsg�lni, szisztematikusan kig�nyolt�k �s elhallgattatt�k azok a hat�s�gok, akiknek a hatalmuk helyzeti el�ny�kt�l eredt, helyzeti el�ny�ket pedig B�cst�l kapt�k. B�rki aki a finn-ugor rokons�gon k�v�l m�shonnan akart f�nyt der�teni, m�s forr�sb�l mer�teni, azt megv�dolt�k, hogy amat�r, tudatlan soviniszta, aki sz�gyenli a szeg�ny rokons�got. Term�szetesen egyetlen �pesz� magyar sem sz�gyelln� valaha is, ha a finekkel vagy �sztekkel rokons�gban van, amint a tud�sunk sz�lesedik, �gy n�vekszik a megbecs�l�s�nk is a szorgalmas lapp n�p ir�nt, akiknek olyan neh�z k�r�lm�nyek k�z�tt kell le�lni �let�ket. Mindazon�ltal minden gener�ci�ban akad n�h�ny magyar tud�s, aki megpr�b�lta a t�rt�nelmi �s nyelvi �sszek�ttet�s meg�llap�t�s�t m�s csoportokkal is. Akik nem alkalmazkodtak azoknak nem adtak munk�t, �ll�st, sem lehet�s�get, hogy, munk�jukat k�z�lhess�k. Ezeket a tud�sokat nem l�tez� ostoba sznobizmussal v�dolt�k meg, k�zmegvet�s t�rgy�v� tett�k �s �lland�an g�nyolt�k: a hivatalos elismert tudom�nyos c�hek pedig, - melyek B�csb�l ellen�rz�tt, idegen �rz�s� szem�lyekkel voltak telet�mve, - kiz�rt�k �ket maguk k�z�l. Ez az ellen�rz�s eg�szen a Habsburg uralomnak az utols� �v�ig tartott a hivatalos B�csi Lev�lt�r utj�n, amelynek a vezet�je �vtizedeken kereszt�l egy magyarorsz�gi sz�rmaz�s� n�met volt, aki sz�p magyaros�tott nevet viselt - mint a klasszikus Habsburg t�rekv�sek ravasz �s alkalmas eszk�ze - el�seg�tette, befoly�solta �s megrontotta a fiatal magyar t�rt�net�r�kat, akiket hivatalos t�mogat�ssal �s �szt�nd�jjal B�csbe k�ldtek kutatni. �s mikor m�r h�s�g�kr�l meggy�z�dtek, elhelyezte �ket a magyar egyetemeken, lev�lt�rakban �s m�zeumokban. Ugyanezek a szem�lyek m�g mindig a fontos �ll�saikban voltak, mikor Magyarorsz�g az els� vil�gh�bor� ut�n visszaszerezte szabads�g�t Ausztri�t�l.

A b�na megcsonk�tott orsz�g - hisz Magyarorsz�g h�zasuland� f�rfilakoss�g�nak nagyobb sz�zal�k�t vesztette el, mint els� vil�gh�bor�ban r�sztvev� b�rmelyik orsz�g - ism�t v�rezve, s�padtan �letben marad�s�rt k�zdve nem tudta m�sokkal helyettes�teni ezeket a j�l k�pzett, de lelkiismeretlen tud�sokat, akik z�rt klikkekben megmaradtak �s a r�gi ir�nyzathoz ragaszkodtak. Ennek k�vetkezt�ben m�g mindig k�pesek voltak arra, meghi�s�ts�k �s nevets�gess� tegy�k olyan f�ggetlen tud�sok eredm�nyeit, mint pl. a nagytisztelet� Varga Zsigmond-�t, aki a debreceni egyetemen tan�tott nyelveket �s azt mer�szelte �ll�tani, hogy az ural-alt�ji nyelvek a r�gi sum�r nyelvvel lehetnek rokons�gban.



SZKITHIA

A magyarok �l� hagyom�nya a r�gi nemzeti kr�nik�kon alapszik, amelyek sz�zadok legend�ib�l �s k�lt�szet�b�l t�pl�lkoznak �s azt tartj�k, hogy a magyarok �sei Keletr�l a Fekete tenger partj�r�l szkithi�b�l j�ttek. Szitty�k voltak.

Kev�s olyan probl�ma akad a t�rt�nelemben jelenleg is, mely bonyolultabb volna a Szkithi�val �s a szittya n�pekkel kapcsolatos k�rd�sn�l. A g�r�g �s latin szerz�k a szittya elnevez�st rengeteg k�l�nb�z� n�pre alkalmazt�k teljesen szabadon �s ezek az adatok egym�snak ellentmondanak.

Magyarorsz�gon a hivatalos tud�s c�h k�t �vsz�zadon kereszt�l �szt�k�lte a nemzetet, hogy felejtse el a szittya sz�rmaz�s "abszurd elm�let�t". A nemzet ezt a t�rekv�st hat�rozottan visszautas�totta, annak ellen�re, hogy a tud�s c�h nevets�ges �rzelg�ssel �s ravasz sznobs�ggal v�dolta az elm�let elfogad�it. M�g a m�velt k�z�ns�g �ltal�ban elfogadta a finn-ugor �sszehasonl�t� nyelv�szet igazs�gait a legnagyobb r�sz�nek lelk�ben megmaradt az a nyugtalan�t� �rz�s, hogy a magyarok eredet�r�l nem tudjuk a teljes igazs�got.

Nem k�ts�ges, hogy a magyar n�p �sei bizonyos ideig a Meotisz legend�s ingov�nyai k�z�tt, - az Azovi tenger partj�n - Szkithi�ban �ltek.

Ez az a ter�let - a Feket tengert�l �szakra bizony�ra r�sze a szitty�k vil�g�nak - amelyet a klasszikus szerz�k le�rtak. Le�rj�k ugyanazt a ter�letet az �si magyar kr�nik�k is, f�ldrajzilag meglehet�sen pontosan �gy, mint azt a j� f�ldet, amelyre a magyarokat a r�gebbi csodaszarvas vezette, miut�n az eredeti haz�juk "evolat" t�l n�pess� v�lt. Ismerj�k ennek a Fekete tengern�l fekv� �si Magyarorsz�gnak a nev�t is: "Dentumoger". amit �gy ford�thatn�nk, hogy "Magyar f�ld" a Don tokolat�n�l.

Biz�nci forr�sok meger�s�tik ezt a t�nyt: ez az a hely, ahol a magyarok az els� ezred�v k�zepe t�j�n �ltek. De h�t honnan j�ttek oda? Hogy ker�ltek oda?

Az �ltal�nosan elfogadott, k�zn�l l�v� elm�let szerint a magyarok eredeti haz�jukb�l, az Ural lejt�ir�l sodr�dtak a Fekete-tenger partj�ra. De legyen szabad megjegyeznem, hogy ez a dolog nem volt olyan egyszer�. N�zz�k csak a t�rt�netet a r�gi korszakt�l kezdve.

Az emberis�g hajnal�n, a t�z nagy feltal�l�sa ut�n emberi csoportok n�pes�tett�k be az eur�zsiai kontinenst. A r�gi korszakok kalandos, �szak emberei elv�laszt�dtak a d�li ( utjainak ) rokonait�l.
A d�li tengerek megmaradtak a meleg tengerek k�nyelmes lak�helyein, �s a tengerekbe �ml� foly�k partj�n. Az �szakiaknak szembe kellett n�zni �s meg kellett k�zdeni a v�ltoz� id�j�r�ssal, �vszakokkal �s ez a k�zdelem a m�rs�kelt, s�t a hideg �g�v megfelel� lak�iv� edzette, fejlesztette �ket.

Az �szakiak ism�t k�l�nb�z� csoportokra oszlottak. Az egyik csoport a szigor�, hideg id�j�r�si viszonyok k�z�tt klasszikus mongolokk� fejl�d�tt. Egy m�sik nagy csoport ugyancsak sok alcsoportra oszolva Amerik�ba v�ndorolt �s az indi�noknak lett az �se. A legnagyobb csoport k�z�l�k, alapvet� kauk�zusi tulajdons�gokkal, kereszt�l v�ndorolt az eg�sz m�rs�kelt �v� Eur�zsi�n, mint a r�gi k�korszak vad�sz n�pe. A kauk�zusiak, akik z�mmel nyugatra tartottak, val�sz�n� �sei lettek annak a fajnak, amelyet k�s�bb Indo-Eur�painak neveztek. A m�sik alapj�ban v�ve rokon csoport, mely f�leg K�z�p-Eur�pa �s K�z�p-�zsia k�z�tt hull�mzott, sok m�s n�pnek �se lehetett amelyeket azt�n a klasszikus szerz�k szitty�knak neveztek.

Val�sz�n�nek l�tszik, hogy a szittya n�peknek ez a csoportja( �si ) volt az, amely �zsi�ban �s Eur�p�ban a Soluteriainak nevezett kult�ra nyomait hagyta, mintegy 35000 �vvel ezel�tt. A soluteriaiak szakk�pzett vadl� vad�szok voltak �s a szitty�kat a l�teny�szt�sben val� bens� kapcsolatuk �s a lovagl�sban l�v� j�rtass�guk jellemezte.

A szitya n�v haszn�lat�t a legjobb klasszikus szerz�kn�l megtal�ljuk. Herodotos, Strabo, Pliny, Cortius �s m�sok gyakran magyar�zz�k, hogy amikor a szitty�kr�l besz�lnek, akkor ezeknek a n�peknek egy nagysz�m� csoportj�t �rtik, amelyek k�z�l soknak van saj�t neve, de l�nyegileg ugyanahoz a nemzethez tartoznak.

El kell tekinten�nk itt a sz�zados tudom�nyos vit�kt�l a klasszikus szerz�k megb�zhat�s�g�t �s a k�l�nb�z� szittya n�pek etnikai rokons�g�t illet�en. A mi kiindul� feltev�s�nk az, hogy a kauk�zusi csoportnak indoeur�paiakk� �s szitty�kk� val� kett�oszl�sa az emberis�g t�rt�net�ben viszonylag k�s�i korban k�vetkezett be, �s a leg�sibb szittya �s a legr�gibb indoeur�pai nyelv egym�st k�zt k�lcs�n�sen �rthet� testv�r nyelv volt.

Megeml�tj�k, hogy m�g nagyon sok kutat� munk�t kell elv�gezni ahhoz, hogy a szittya n�pekkel kapcsolatos probl�m�kat tiszt�n l�ssuk. M�gis egy v�glegesen meghat�rozott n�vsor ad�sa n�lk�l, csup�n a tov�bbi el�ad�saink k�nnyebb gyakorlati meg�rt�se c�lj�b�l megnevezz�k itt azokat a n�peket, amelyeket a szittya csal�d legf�bb csoportj�nak tartunk.
Ezek:
1.) Az - "AZ, AS, SA vagy Su" n�ven ismert n�pek, amelyek Kis-�zsi�t a korai korszakban nagyr�szt ben�pes�tett�k. Ezek lehettek az �gynevezett "Term�keny F�lholdnak" �s Anat�li�nak, s�t �ppen m�g a Duna v�lgy�nek is kezdetleges f�ldm�vel�i. Lehet, hogy �k adt�k �zsi�nak az �zsia nevet. A korai kr�tai �s ciprusi kult�ra rokons�got mutat az � kult�r�jukkal. Ezeket a n�peket eml�tik az �k�r�sok feljegyz�sei: �gyl�tszik ez a nev�k maradt fenn a sokkal k�s�bbi: az Uz, Osset, Jazig n�pnevekben, s�t tal�n az �szt �s a Szitty�k n�p nev�ben is.

Felmer�l az a k�rd�s is, hogy a k�s�bbi nyelvileg s�mit�v� lett assz�r n�p is tartalmaz ilyenfajta etnikai elemeket, �s hogy az "AZ" n�p valamif�le m�don a Kasszit�k �s a Kaz�rok �se volt. Felt�telezhetj�k, hogy a Sa n�p volt Mezopot�mi�nak r�g�ta keresett, sum�rok el�tti n�p, lak�ja. E tehets�ges n�p egyes �gazatainak a sz�ml�ja jav�ra �rhat�. Arpatochya a Kr. el�tti 5-4. sz�zad kimagasl� kultur�lis k�zpontja volt. K�utc�i voltak, k�zhaszn�latra szolg�l� �p�letei, �s igen finom, m�v�szi kivitel� cser�ped�nyek maradtak fenn. Lehets�ges, hogy a SA n�pcsoport egyike k�s�bb m�g az El-Ubaid n�ven ismert kult�r�nak is hordoz�ja volt, amelyn�l gy�ny�r�, soksz�n� cser�ped�nyeket tal�ltak. Az igazi sum�rok meg�rkez�se ut�n, �gyl�tszik, hogy a SA n�p k�nytelen volt �szak fel� kit�rni, az �szaki hegyekbe, a sum�r vil�g egyik r�sz�be, amelyet az �k�r�sos bizony�t�kok Subartunak neveznek. A leg�jabb irodalom ezt a n�pet gyakran nevezi subariannak.

2.) A SUM�ROK
Ez a tehets�ges �s �letreval� �szaki n�p rokons�gba volt a SA n�ppel, de nem volt vele azonos. � volt az els� magas civiliz�ci�nak megteremt�je Mezopot�mi�ban. Ez a civiliz�ci� Kr. el�tt 4. �s 3. �vezredben egy sok n�ppb�l �sszeolvasztott etnikai elemb�l �ll� n�pcsoportra �p�lt fel. Sir Leonard Wooley hossz� �s alapos tanulm�ny�ban meggy�z�en �s minden k�ts�get kiz�r�an bebizony�totta, hogy csak a sum�roknak van egyed�l joguk ig�ny�k arra, hogy �ket az �r�s feltal�l�inak tekints�k.

A r�g�szet fejl�d�se �jabban kider�tette azt az igazs�got, hogy a sum�rok val�sz�n�leg biol�giailag is, de kult�r�lisan minden bizonnyal el�dei voltak a k�s�bbi szitty�knak nevezett n�pcsoportoknak.
Ezek a n�pek a k�vetkez�k:

a.) M�dek
Az �kor egyik nagy nemzete, amely az assz�riaiak ut�n �s a perzs�k el�tt t�nik fel. Jules Oppert orientalista 1879-ben azt �ll�totta, hogy a m�diek tur�ni n�pek. Nemcsak a klasszikus M�de�ban voltak jelen: Herodotos a Dun�t�l �szakra �l� m�dekr�l �r.

b.) D�kok
A n�p ( d�viaia ) a Kaspi tenger �s az Aral t� k�z�tt telepedett le �s innen rajzottak ki csoportjaik. K�z�p-Eur�p�ban a d�kok uralm�t a r�maiak d�nt�tt�k meg, de a d�kok �gy l�tszik fennmaradtak Rom�ni�ban �s Magyarorsz�g d�li r�sz�n is, ahol Tahoknak nevezt�k �ket. A d�kok korabeli csopiortjai sok �zsiai n�pet befoly�solhattak. Lehets�ges, hogy tr�ciaiaknak �s a t�r�k�knek is �k az �seik.

c.) Hunok
A hunok, akiket az egyiptomiak unninak, a k�naiak hiun-gunak neveztek, el�sz�r a Kaspi tengert�l d�lnyugatra t�ntek fel. Innen terjeszkedtek ki t�voli orsz�gokba. Nyugaton szitty�knak nevezt�k �ket. Kelet fel� lovagoltak addig m�g el nem �rt�k a k�nai falat. �jabb kelet� orosz �sat�sok ezeknek a hunoknak ( Szitty�knak ) meglep�en magas szint� kult�r�j�ra der�tettek f�nyt. A Kr. el�tti hetedik �s �t�dik sz�zadban az Alt�ji hegys�gben �ltek �s ott temett�k el halottaikat. �gy l�tszik a k�naiaknak ellens�gesked�se k�nyszer�tette a hunokat, hogy a Kaspi tenger partjain elter�l� r�gi haz�jukba vonuljanak vissza. Innen lovagoltak a Duna fel� �s alap�tott�k meg Attila alatt azt a birodalmat, amely R�m�t fenyegette.

d.)Avarok
Ez a n�p a t�rt�nelemben t�bb k�l�nb�z� n�ven szerepel, mint az Oberok, Varok, Parok a r�mai id�kben, mint Partusok. A Kaspi tenger partj�n telepedtek le, majd k�s�bb az Aral tenger fel� vonultak, ahol az Amu Darja ( Oxus ) �s a Sir Darja ( Jaxartes ) k�z�tt �ltek.
Val�sz�n�, hogy etnikai csoportjuk hasonl� a szittya elemekkel egy�tt a Korezmiai birodalmat alap�totta meg, ahol m�r �nt�z�ses mez�gazd�lkod�st folytattak.

Az avarok nagy v�ros �s er�d �p�t�k voltak, kereskedelm�k �s befoly�suk kiterjedt eg�szen az Ural n�pekig. Nagy S�ndor megh�d�totta az avarok orsz�g�t, de nem sokkal a hal�la ut�n Arsacus felszabad�totta az avarokat, akik az Arsaci dinasztia alatt Krisztus ut�n 250-ig harcoltak a r�maiakkal, amikor R�ma az Aral tengerig �zte �ket vissza. Innen a k�k-t�r�k�k fenyeget� nyom�sa alatt az avarok egy r�sze nyugat fel� v�ndorolt �s 568-ban a K�rp�t medenc�ben telepedett le. R�vid �let� Dunamenti birodalmukat Nagy K�roly puszt�totta el.

e.) Turkok
Valamennyi t�rk n�p: az �jugorok, k�k-t�r�k�k, ottom�n t�r�k�k, ahhoz az eur�zsiai n�pcsoporthoz tartoznak, amit mi szitty�knak nevez�nk.

f.) Finn-ugorok
Ezek olyan n�pek, amelyek nyelvei k�z�tti rokons�g alapjait gondos tudom�nyos kutat�ssal �llap�tott�k meg. A magyaroknak a rokons�ga valamennyi csoporttal szemben azonban olyan t�voli, hogy k�lcs�n�s meg�rt�sr�l nem lehet sz�. Ezek k�z�l a n�pek k�z�l a legnyugatiabbak a finnek. A keleti rokonok napjainkban a volt Szovjetuni�ban az Ural hegys�g minden oldal�n �lnek. Herodotos n�melyiket a szittya n�pek k�z� sorolja be. Val�sz�n�leg ezek k�z� tartoztak a m�r kihalt csudok, akikr�l az orosz n�phagyom�ny, mint �ri�sokr�l �s kiv�l� f�mm�vesekr�l, kov�csokr�l eml�kezik meg.

Folytathatn�nk m�s csoportoknak a felsorol�s�t is, amelyet valamely okn�l fogva a nagy szittya k�z�ss�gnek tekinthet�nk. Az egyik legizgat�bb probl�ma p�ld�ul az arameusok�, akiket a r�gi irodalomban szint�n szitty�knak h�vnak. - Kicsod�k �k? Vajon �rorsz�g, r�gi neve: Avan, csak v�letlen�l ilyen hangz�s�? Van-e valamilyen jelent�s�ge a kelta �s k�l ( kaldeus ), meg a scott ( sk�t ) �s a szkita ( szittya ) n�v k�z�tti hasonl�s�gnak? Hov� tartoznak a baszkok? Szitty�knak kell-e tekinten�nk az etruszkokat? Cs�b�t� volna, hogy ezekre a k�rd�sekre is kiterjedj�nk �s megvizsg�ljuk azokat, de ezeket ink�bb a j�v� t�rt�n�szeire kell b�znunk.

A SZITTYA PROBL�MA

A k�rd�s, amit fel kell vetn�nk �s meg is kell v�laszolnunk a k�vetkez�: lehets�ges-e �s megengedhet�-e komoly tudom�nyos kutat� sz�m�ra, aki az igazs�got keresi, hogy magyaroknak a szittya eredet�t vegye vizsg�lat t�rgy�v�?

Sz�ks�ges ennek a k�rd�snek a felvet�se, mert mintegy sz�z esztend�n kereszt�l, akik ebben a k�rd�sben legink�bb �rdekelve voltak, a magyar f�iskol�k hallgat�it, - a jelen sorok �r�j�t is bele�rtve - �gy nevelt�k �s m�dszeresen �gy igyekeztek be�ll�tani, hogy ezt az elk�pzel�st elvess�k.

K�nnyen r�mutathatunk azokra a neh�zs�gekre, amik a szittya rokons�g bizony�t�k�nak �tj�ban �llottak.

Az els� neh�zs�g az, hogy a modern tudom�ny azel�tt is zavarban volt �s jelenleg is tan�cstalan, hogy tulajdonk�ppen, szabatosan mit is jelent ez a sz�, hogy szittya. K�l�nb�z� tud�soknak m�g ma is m�s a v�lem�ny�k arr�l, hogy milyen r�gi n�peket lehet, vagy nem lehet szitty�knak nevezni.

A bajok eredete az, hogy a klasszikus g�r�g r�mai szerz�k igen sok esetben eml�tik a szitty�kat �s egym�snak ellentmond�an, sokszor lehetetlen t�rt�neteket mes�lnek r�luk. Hipokratesz r�szletes le�r�st k�z�l a szitty�k alkat�r�l: ha igaz amit mond, a szitty�k petyh�dt, degener�lt keletiek voltak. De mi tudjuk, hogy Ath�n v�ros�nak rend�rs�ge szitty�kb�l ker�lt ki, ez a t�ny kereken megc�folja Hipokratesz-t. Elhihetj�k-e Herodotosz-nak, hogy egyes szitty�k kannib�lok, vagy ezt az �rtes�l�st is ugyanabba a kateg�ri�ba kell sorolnunk, mint amelyek azt �ll�tj�k, hogy egyes szittya t�rzsek f�lesz�ek vagy kecskel�b�ak voltak? Eg�sz embercsoport nem lehet f�lesz� vagy kecskel�b�. Ezt nem hihetj�k el. De mi az, amit elhihet�nk, vagy amit nem lehet elhinni?

Szerencs�tlen t�ny, hogy a klasszikus szitty�k nyelv�r�l nagyon kev�s anyag van birtokunkban. Ennek az anyagnak a szeg�nys�ge csak meglehet�sen sz�k teret enged nyelv�szeti spekul�ci� sz�m�ra.

A korszer� tudom�ny hajlamos arra, hogy a szittya egys�g elm�let�t, amely szittya - magyar rokons�got t�mogatta, er�szakosan is sutba akart dobni, - nem mulasztotta el r�mutatni arra, hogy r�gi magyar kr�nik�sok, akik Szkythi�t, mint a magyar nemzet �si haz�j�t �rt�k le, nem t�maszkodnak eredeti n�pi hagyom�nyra, hanem Szkythi�nak a klasszikus le�r�s�t fogadj�k el �s m�solt�k le. Egyesek bizonyosnak v�lik, hogy a magyars�g Szittya eredet�r�l sz�l� le�r�s legenda, csak a XI. - XII. sz�zadbeli kr�nik�sok k�s�i kital�l�sa.

De h�t v�tkesek vagyunk a kritik�tlan hisz�kenys�gben, ha mi a k�z�pkori kr�nik�sok t�rt�neteihez t�r�nk vissza, ahelyett, hogy �jabb kori tudom�ny �ll�t�sait fogadn�nk el? Nem ismerj�k el, hogy b�n�s�k lenn�nk. Az a t�ny, hogy a kr�nik�sok Szkythia klasszikus le�r�s�t m�solt�k, egyed�l csak azt bizony�tja, hogy a klasszikus irodalmat tisztelt�k. Lehet, hogy hozz�tett�k, amit a r�gi szerz�k mondtak, ami a nemzetben mint eredeti, �si hagyom�ny �lt.

Mindenki tiszt�ban van a legt�bb klasszikus szerz� pontatlans�g�val �s megb�zhatatlans�g�val, k�l�n�sen ami a t�rt�net �r�s atyj�t Herodotosz-t illeti. Ha azonban nem rendelkez�nk megfelel� forr�sanyaggal, azokat kell felhaszn�lnunk, ami rendelkez�s�nkre �ll.

Ne feledj�k, hogy a klasszikus irodalmon k�v�l a Szitty�kr�l olyan eredeti forr�saink, adataink vannak, amelyek p�ratlanok �s napr�l-napra vil�gosabb� �s �rt�kesebb� v�lnak. Ez a r�g�szet.
Az utols� �vtizedekben a szitty�kr�l sz�l� leleteknek, adatoknak eg�sz vil�ga ker�lt napf�nyre. A mai tud�snak sokkal k�nnyebb dolga van, ha a szittya probl�m�val akar foglakozni, mint az �tven �vvel ezel�tti tud�snak.

A szitty�kkal foglalkoz� kutat�k els�sorban a volt Szovjetuni� r�g�szeinek tartoznak h�l�val. Annak a ter�letnek legnagyobb r�sze, amelyen a szittya n�pek v�ndoroltak, ma Oroszorsz�g �s annak ut�d�llamaihoz tartozik. A munk�t mindig nagy hozz��rt�ssel �s lekesed�ssel v�gezt�k.

Nyugati tud�sok n�melykor azt vetett�k kolleg�ik szem�re, hogy t�l nagy a lekesed�s �s a s�v�rg� v�gy benn�k, amikor azt t�rekszenek bebizony�tani, hogy a szitty�k az oroszok �sei, el�dei. B�rki el�tt, aki egy kicsit is ismeri az orosz jellemet, ez a gondolat abszurdumnak l�tszik. De nem szabad elfelejteni, hogy egyes szl�v n�pekre, hatalmas szittya befoly�s �rv�nyes�lt �s azt sem, hogy a nagy orosz birodalom lakoss�g�t sok szittya n�p gazdag�totta. �gy az orsosz kutat�k ig�ny�t nem lehet eg�szen abszurdnak min�s�teni.

N�h�ny fontos anyagot kaptunk d�lr�l, ilyenek az ir�ni kir�lys�gb�l sz�rmaz�: lurista bronzok.

A szitty�kra vonatkoz� sok �jabb felfedez�s k�z�l nincsenek fontosabbak a ziwiyeni kincsekn�l, amelyek egy romokban l�v�, a r�gi Assz�ria �s Kaspi-tenger partja k�z�tti v�rb�l ker�ltek el�. Ezek a kincsek kb. Kr. el�tt 700-b�l sz�rmaznak �s a szittya m�v�szet jellegzetes nyomait, tiszt�n �s f�lre�rthetetlen�l magukon viselik. Elismert, hogy a ziwiyeni m�v�szet, ennek a st�lusnak legkor�bbi megjelen�se. A Nyugat-�zsi�ban �s K�z�p-�zsi�ban, vagy Kelet-Eur�p�ban tal�lt h�res szittya kincsek k�z�l egyik sem kor�bbi enn�l. Ez a t�ny megvil�gos�tja a szitty�k eredet�t: nyilv�n t�ved�s a szitty�k �seit �s m�v�szet�ket K�z�p-�zsi�ban keresni. N�p�k etnikai eredet�t, �pp �gy mint kult�r�jukat a Kauk�zus hegys�gt�l d�lre, a r�gi Mezopot�mi�ban kell keresn�nk. Sum�ria buk�sa ut�n hossz� id�n kereszt�l v�ndoroltak t�bb csoportban szanasz�t minden ir�nyban. A Tigrist�l keletre ezek a kiv�ndorl�k nagyszer� lovas n�pp� fejl�dtek �s ez k�pess� tette �ket, hogy eg�sz Eur�p�n �s �zsi�n kereszt�l lovagoljanak az egyik �ce�nt�l a m�sikig. Minden�v� magukkal vitt�k kit�n� f�mkov�cs mesters�g�ket. Ez a von�s vil�gosan megk�l�nb�zteti telep�l�seiket �s s�rjaikat azokt�l a szomsz�daikt�l, akik akkor m�g a k�korszakban voltak, �ltek.
Mell�kesen megjegyezz�k, hogy a ziwiyeni m�v�szi leletek zeng� hang� el�gt�telt szolg�ltatnak a lebecsm�rl� g�r�g szerz�knek, legal�bb is egy ponton. H�rodotosz �s m�sok �gy �rj�k le a szittya �shaz�t, hogy a Kauk�zus hegys�gt�l d�lre fekszik �s a szitty�k onnan v�ndoroltak �szakra. A r�g�szet most ezt az �ll�t�sukat meger�s�tette. Rem�lhet�, hogy id�vel a szittya �r�sr�l �s a szittya nyelvr�l t�bb adatot, tud�st fognak szerezni. De m�g e n�lk�l a bizonys�g n�lk�l is, amit ezek nek�nk ny�jthatnak, m�r messze el�rehaladottabb �s tiszt�bb fogalmaink vannak a szitty�kr�l, mintha valaha azel�tt.

A k�rd�s legnehezebb r�sze, hogy besz�lhet�nk-e a szittya n�pek egys�g�r�l? A klasszikus szerz�k egys�gesnek tekintett�k. A modern tudom�ny �lland�an azon dolgozik, hogy ezt a k�pet lerombolja.
Azt mondj�k, hogy az indo-eur�pai n�pek egys�get alkotnak. Van egy m�sik egys�g is: a mongolok�. De a k�t ter�let k�z�tti r�szen nincsen semmif�le egys�g. Kis n�pek kever�kei, etnikai csoportok vannak ott, amelyek egym�ssal �sszekeveredtek, sz�tsz�r�dtak �s er�tlenek. Skythi�t gyakran csak csup�n f�ldrajzi fogalomnak tekintik.
Miut�n a Skythia n�pi egys�g�nek a fogalm�t megd�nt�tt�k, k�t hasonl� �jabb kelet� elgondol�s ker�lt el�t�rbe. Ezek k�z�l az egyik, amelyet mindm�ig �rv�nyesnek tartottak, megk�s�relte a n�pcsoportoknak egy r�sz�t az "Ural-Alt�ji" n�pek k�z� sorolni. Ez a t�r�k�ket �s a magyarokat ugyanabba a csoportba sorolta. Az ut�bbi id�ben azonban divatba j�tt, hogy az alt�ji n�pek k�z�tt minden rokons�got megtagadjanak.

A m�sik fogalom a tur�ni egys�g volt, amelyet a modern tud�sok ugyancsak t�madtak �s nagyon rossz h�rbe hozt�k.

K�rdezhetj�k, hogy az eur�zsiai n�pek eredet�nek tiszt�z�s�t �s az igazs�g felder�t�s�t ezek a rombol� t�mad�sok el�seg�tett�k-e? Tiszt�bban l�tunk-e most vagy m�g nagyobb zavarban vagyunk, mint m�velt emberek voltak Herodotosz idej�ben?

Ill� tisztelettel kijelenthetj�k, azt is, hogy mindezek az oszt�lyoz�sok,- amelyek a nyelvek �s n�pek csoportba sorol�s�t jelentik - t�bb�-kev�sb� �nk�nyes emberi tev�kenys�gek, a gyakorlati c�lok el�r�s�hez. Hasonl�t ez ahhoz, mint amikor k�l�nb�z� tartalm� pap�rokat egy megadott sz�m� fi�kba oszt�lyoznak. Lehets�ges, hogy egyes fi�kokba hasonl�, m�s fi�kokba kev�sb� komoly �sszef�gg�s lehet�s�g�t tartalmaz� pap�rok ker�lnek. Mindazon�ltal sokkal k�nnyebben tudunk majd a pap�rok k�z�tt eligazodni, hogy ha azokat valamilyen m�don oszt�lyozzuk. Hagyjuk nyitva a k�rd�st, hogy: a szittya ural-alt�ji, tur�ni egys�geknek a folyamatos, �lland� leront�sa tiszt�n tudom�nyos sz�ks�gess�g volt-e, vagy volt benne bizonyos politikai, soviniszta term�szet� ind�t� ok is a tudom�nyos homlokzat m�g�tt? Lehets�ges, hogy az �szt�n�s nacionalista hull�m adja a v�gyat, hogy a saj�t csoportunkat er�sebbnek, hatalmasabbnak, fontosabbnak, uralkod�sra jobban r�termettebbeknek bizony�tsuk be, mint amilyenek m�s csoportok? Ki lehetne ebben biztos?

Szeretn�nk azt hinni, hogy nem rejtett hi�s�g, hanem az az �rdek, hogy tiszt�n l�ssunk �s az igazs�g keres�se vezet benn�nket, amikor gyakorlati c�lokb�l arra t�reksz�nk, hogy helyre igaz�tsuk az eltorz�tott k�pet �s �rv�nyre jutassuk a szittya n�pi egys�g gondolat�t, ahogy a klasszikus szerz�k - akik egykor�ak voltak - ezt l�tt�k. �k nem voltak ostob�k.

Igaz mi a szittya nevet olyan n�pcsoport megjel�l�s�re akarjuk felhaszn�lni, amely m�r sokkal r�gebben l�tezett, miel�tt Skythia nev�t valaki is kiejtette a sz�j�n, de az indoeur�paiak is r�gen l�teztek m�r, miel�tt Eur�pa �s India nevet kapott.

Volt teh�t Skythia �s l�teztek szitty�k. Voltak szittya szok�sok, kult�ra, nyelv, amelyekr�l a g�r�g�k �s r�maiak meg�llap�tott�k, hogy k�l�nb�z� az �v�kt�l. A szittya eredet hagyom�nya �si id�k �ta �l a magyarok k�z�tt �s azt nem szabad mint �res m�toszt f�lretenni.

A probl�m�kkal val� foglakoz�snak helyes �tja, hogy t�relmess�ggel megvizsg�ljuk a korai magyar t�rt�net�r�s minden lehet� olyan forr�s�t, amely a Skythiek "Skythiai" eredet�nkre utal� adatokat tartalmaznak...

Ilyen forr�sok a papok �ltal �rt r�gi magyar t�rt�neti kr�nik�k, a szomsz�dos orsz�gokb�l sz�rmaz� n�met �s orosz egyh�zi kr�nik�k, a biz�nci cs�sz�rok �s alattval�ik �r�sai �s v�g�l, de nem utolj�ra, a r�gi arab �s perzsa utaz�k forr�sai.

Az �r�sos k�tf�k minden �ll�t�sait ellen�rizni kell a t�rt�nelem seg�dtudom�nyaival: a r�g�szettel, n�prajzzal, embertannal �s biogr�phi�val. Ezek mindegyike fontos. M�gis az etnogenezis koronatan�ja, a n�p sz�rmaz�s�nak, a t�rt�neti kutat�s�nak az a k�l�nleges fajt�ja, amely a nemzet eredet�t keresi,- mindig a nyelv marad.

Mint m�r eml�tett�k, a klasszikus Skythi�b�l igen kev�s nyelvi eml�kanyag maradt r�nk. De ha elgogadjuk a ziwiyeni lelet tan�s�g�t �s azt az elm�letet, hogy a szittya kult�ra f�leg sum�r forr�sb�l sz�rmazik, feltehetj�k, hogy a szittya nyelv a sum�r nyelvb�l sz�rmazik. Szerencs�re, hogy a sum�r agyagt�bl�k b�s�ges nyelv�szeti anyagokat �riztek meg.

Ha a szitty�k a magyarok �sei, mint azt a hagyom�ny �ll�tja, �s aha a szitty�k a sum�rokt�l sz�rmaznak, akkor a sum�r nyelvnek �s a magyar nyelvnek rokonnak kell lennie. De h�t �gy van-e?

Ha csak nincsen jogos okunk felt�telezni, hogy egy n�p nyelve megv�ltozott, akkor a nyelv tan�s�ga d�nt� bizony�t�kul szolg�l a n�pcsoport eredet�re n�zve...