Dr. Kiszely Istv�n

A MAGYAR EMBER
(A magyars�g embertan�r�l)


A magyars�g eredete szempontj�b�l a legd�nt�bb bizony�t�kot az embertan (antropol�gia) szolg�ltatja. A magyars�g eredet�t ott kell keresn�nk, ahol olyan emberek �ltek - net�n ma is �lnek -, mint amilyenek mi magyarok vagyunk. Ezt a bizonyoss�got megszerezhetj�k az alaktani jegyek �sszehasonl�t�sa alapj�n (n�pszer�en: "�gy n�ztek ki, mint a magyarok", tudom�nyosan: olyan morfol�giai [t�pusbeli] jegyeket viseltek, mint a honfoglal� magyars�g) �s �lettani jegyek kimutat�s�val (pl. a marker-g�nek, v�rcsoport-jellegek vizsg�lat�val). Emellett csak m�sodlagos bizonyoss�g, hogy honfoglal�ink milyen nyelvet besz�ltek, milyen volt a szellemi- �s t�rgyi kult�r�juk; b�r ezeknek �sszess�ge j� seg�ts�get ny�jt n�p�nk eredet�r�l. Johann Blumenbach G�ttingenben olyan emberek - a jugarok - k�z� k�ldte el K�r�si Csoma S�ndort, ahol olyan emberek �ltek - �s �lnek -, mint a magyarok, �s a j� �ton j�r� kutat�inknak is ez volt a vez�rfonala. Ez�rt a term�szettudom�nyok sz�m�ra mindig elfogadhatatlan volt a finnugor �st�rt�net, hiszen az ur�li - ugor - embertani jellegek el�fordul�sa a magyarokn�l mind�ssze 0,06%.

A magyar n�p h�rmas �sszetev�j�: 1. beletartoznak a 894-895-�s honfoglal�s el�tt a K�rp�t-medenc�ben �lt n�pcsoportok (az autochton �slakoss�g, a szk�t�k, a szarmat�k, a hunok �s az avarok); 2. Gerinc�t a Bels�-�zsi�b�l elindult �s ide�rkez�se el�tt t�bbsz�r�sen - f�leg t�r�k n�pekkel - b�v�lt 500 000-nyi "honfoglal� magyar" alkotja; 3. A magyars�ghoz - imm�r a "magyar nemzethez" tartoznak az orsz�gba betelep�tett (j�szok, kunok, beseny�k stb.) �s betelep�lt (sz�szok, szlov�kok, sv�bok, szerbek stb.) n�pek. Az antropol�gia a magyars�g �st�rt�net�nek kutat�sakor �rp�d n�p�nek - �s a beleolvadt etnikumok - �lettani jegyeit �s testalkat�t vizsg�lja �s "keresi vissza". Mivel a magyar Eur�pa egyetlen nem indoeur�pai n�pe, n�pszer�en �gy is mondhatjuk, hogy ezt a j� �rtelemben vett "m�ss�got" kell visszakeresn�nk.

- Az antropol�gia �s az �shaza. Az els� nagy nemzetk�zi antropol�gia-k�nyvet Paul Topinard �s Paul Broca �rt�k 1881-ben. Ebben a k�vetkez�ket olvashatjuk: "Az antropol�giai kutat�sok a finnekkel val� rokons�gunk ellen tan�skodnak… a magyarok m�s ir�nyban mutatnak kevered�st, amennyiben a t�r�k�kkel, a kaz�rokkal �s a bolg�rokkal keveredtek…" Karin Mark (1977) �szt antropol�gusn� �rja: "Az embertan sohasem keresn� a magyarok eredet�t a vogul-osztj�kok k�z�tt, mert �th�ghatatlanok a k�l�nbs�gek". T�th Tibor antropol�gusn�l (1971) pedig ezt olvassuk: "A honfoglal� magyarok a Kr.el�tti VI. sz�zadt�l a Kr.ut�ni IV. sz�zadig fenn�llt szk�ta-szarmata birodalom egykori n�peivel olyan embertani hasonl�s�got mutatnak, amelyet nem lehet kimutatni az Ur�l ment�n �lt n�pek ugor �g�n�l".

A hagyom�nyos embertan legf�bb feladata, hogy a K�rp�t-medencei honfoglal�s kori �s k�s�bbi korb�l sz�rmaz� �sat�sokb�l el�ker�lt csontv�zanyagot �s az �l� lakoss�got vizsg�lja �s azon ter�letek lakoss�g�val hasonl�tja �ssze, ahol a magyarok el�dei megfordultak, illetve ahonnan sz�rmaz�sukat gyan�tjuk. Magyarorsz�gr�l az els� hiteles honfoglal�s kori �sat�si csontv�zanyag 1834-ben ker�lt el� a Kecskem�t melletti Benepuszt�r�l, az�ta a 895-1000 k�z�tti id�b�l k�zel sz�z lel�helyr�l mintegy 700 "hiteles" csontv�z sz�rmazik. Ha ebben a korban a K�rp�t-medence lakoss�g�t 1 milli� k�r�lire becs�lj�k, (895-1000 k�z�tt k�zel 3 milli�nyi ember �lt a K�rp�t-medenc�ben) akkor a rendelkez�s�nkre �ll� csontv�zanyag az akkori lakoss�gnak 0,0323%-a. Annyi, mintha ma 4522 ember alapj�n �t�ln�nk meg a K�rp�t-medence mai lakoss�g�t. Ez a mennyis�g nyilv�n nem elegend� ahhoz, hogy v�g�rv�nyesen kimondhassuk azt, hogy milyen volt a honfoglal� magyars�g, de ahhoz elegend�, hogy meg�t�lhess�k, hogy az el�tte itt �lt �slakoss�ghoz k�pest kik j�ttek be �s ez alapj�n "visszakereshess�k" sz�rmaz�sunkat.

A magyars�g antropol�gi�ja

A honfoglal� magyar f�rfiak �tlagos testmagass�ga 169,m, a n�k� 158 cm volt. Az �tlagos �letkor a honfoglal�s idej�n 34 �v volt, ami nem azt jelenti, hogy az emberek nem �rtek meg id�s �letkort, hanem azt, hogy az �letk�ptelen fiatalok 60%-a 16 �v alatt meghalt, aki azonban megmaradt, az a term�szetes kiv�logat�d�s elve alapj�n igen id�s �letkort �rt meg. Mivel azonban az �jsz�l�ttek nagyr�sz�t nem temett�k s�rba, a szakemberek pedig az igen id�s �letkor� egy�nt a csontv�zak alapj�n nem tudj�k meghat�rozni, ez�rt az "�tlagos �letkor" meghat�roz�sa honfoglal�ink eset�ben irre�lis. A magyars�gra legjellemz�bb embertani t�pusok a honfoglal�s-, majd az �rp�dok kor�ban k�zel azonos sz�zal�kos el�fordul�st mutatnak a XX. sz�zadi el�fordul�sokkal. Ennek - a magyars�gra egyed�l�ll� jelens�gnek - az oka r�szben a magyars�g "keleti vitalit�s�ban", r�szben pedig abban rejlik, hogy a beseny�k, a j�szok �s a kunok r�v�n az orsz�g "keleti" ut�np�tl�ssal b�v�lt. A magyars�gra jellemz� embertani t�pusok a honfoglal�s kor�ban �s ma a k�vetkez�k:

1. Tur�ni vagy turanid t�pus. A f�rfiak �tlagos testmagass�ga 165-167 cm k�r�li, a n�k� enn�l alacsonyabb, a testalkat kiss� z�m�k. Az arc kiss� sz�les, a j�romcsontok kiss� el�re�llnak, az orrh�t egyenes, a szemr�s kicsi, a szem kiss� "h�zottnak" (ferd�nek) t�nik, a szemek s�t�tek, kisgyermekkorban el�fordul a "mongolred�", a sz�j kicsi, a fej r�vid, a nyakszirt gyeng�n kidomborod�, a haj s�t�tbarna, vastag sz�l�, egyenes �s d�s. E t�pushoz tartoz�k �si sz�ll�ster�lete Kelet-Turkeszt�n ("�zsia Sz�ve"); az ottani (asztanai) Kr-u. III. sz�zadb�l sz�rmaz� temet�be eltemetettekn�l gyakori. Az e t�pushoz tartoz�k a K�rp�t-medenc�t�l nyugatabbra (�szakabbra �s d�lebbre) nem jutottak el. Bartucz Lajos antropol�gus e t�pus f�bb el�fordul�si helye ut�ni "magyar" v�ltozat�t alf�ldi t�pusnak (Homo pannonicus-nak) nevezi, m�sok "t�r�k�s magyar t�pusnak" hat�rozz�k. El�fordul�s�t orsz�gosan 30-35% k�z� teszik. Bartucz Lajos antropol�gusn�l olvassuk: "az alf�ldi t�pust mondhatjuk a legt�bb joggal "magyar t�pusnak", mert gyakoris�g�ban ez a legnagyobb sz�m �s �sis�g�ben egyenesen a honfoglal�kig megy vissza".

2. Pamiri (pamiro-ferg�nai, k�z�p-�zsiai, foly�k�zi- vagy anat�liai) t�pus �shaz�ja a Pamir vid�ke, a Tien-san, az Altaj, K�z�p-�zsia valamint az Ir�ni-magasf�ld. Az e t�pushoz tartoz� embereket temettek a bels�-�zsiai asztanai �s az ordoszi temet�kbe. A K�rp�t-medenc�be el�sz�r a hunokkal, majd az avarokkal �s �rp�d magyarjaival ker�lt be. Az alf�ldi magyars�gnak egyik jellemz� t�pusa, ilyenek a "kiaszott arc� alf�ldi parasztok"; el�fordul�s�t a K�rp�t-medenc�ben 10-15 % k�r�lire tessz�k. A termet az el�bbin�l magasabb; a f�rfiak� 170 cm vagy az f�l�tti. A testalkat �ltal�ban szik�r, a fej viszonylag kicsi, igen r�vid, a nyakszirt �ltal�ban lapos, az arc hossz�, az orr jelent�s m�rt�kben ki�ll az arc s�kj�b�l �s �ltal�ban egyenes h�t�, a j�rom�vek er�teljesek. A sz�nkomplexi� s�t�t, a haj zs�ros tapint�s�, ritka sz�l� �s vastag.

3. Taurid ("kauk�zusi") t�pus r�szben a t�r�k, r�szben a szk�ta-, szarmata- �s j�sz n�pekre jellemz�; a magyars�gn�l a hun kort�l kezdve az avar koron �s a honfoglal�s kor�n kereszt�l a m�ig 5-8%-os gyakor�s�ggal el�fordul, de a kiskunokn�l �s Baja k�rny�k�n ak�r 14%-os is lehet. E t�pus �shaz�ja El�-�zsia, a Kauk�zus, a r�gi Mezopot�mia �s Perzsia, majd az Ir�ni-magasf�ld. Az ar�nyos testalkat k�z�per�s, a f�rfiak �tlagos testmagass�ga 160-166 cm volt, ma enn�l l�nyegesen magasabb. A fej r�vid �s magas, a homlok k�z�psz�les, a nyakszirt kis m�rt�kben lapos, az arc k�z�phossz�, a j�rom�vek oldalt kiss� ki�ll�ak, lefel� keskenyed�k, az orr k�zepesen h�sos, nagy �s az arc s�kj�b�l er�sen ki�ll�. Az orrgy�k �s az orrh�t k�z�psz�les, az orr v�ge t�bbnyire megg�rb�lt, a szemek viszonylag kicsinyek a f�l gyakran el�ll�. A szem- �s a hajsz�n s�t�tbarn�s-fekete, a b�r vil�gosbarna, a haj vastag sz�l�, egyenes lefut�s� vagy kiss� hull�mos, a testsz�rzet er�sen fejlett, a szak�ll �s a szem�ld�k d�s.

4. Keletbalti vagy kelet-eur�pai t�pus azon kelet-eur�pai sztyep lak�ra jellemz�, amelyen a magyarok el�dei, a magyarok, majd a beseny�k, a kunok �s a j�szok is �thaladtak. B�r a magyarok �si sz�ll�shelyeire nem jellemz�, a lev�diai �s etelk�zi sz�ll�ster�leten az ott lak� n�pekkel val� kevered�sb�l vagy a magyarokhoz csatlakozott n�pekt�l sz�rmazik. Benczur Gyula e t�pust festette meg "a magyarnak", mondv�n a szakmailag t�ves k�zhelyet: "sem nem sz�ke, sem nem barna, fak�sz�n� a magyar fajta". Ennek oka az volt, hogy e "letompult" kelet-balti elemek er�sen keveredtek a keletr�l hozottakkal. A testalkat z�m�k ("zsufa"), a f�rfiak �tlagos testmagass�ga a t�rt�neti korokban 163-165 cm volt, ma enn�l magasabb. A fej k�zepesen hossz�, az arc sz�les, ezt n�veli a nem egyszer oldalt ki�ll� j�romt�j�k. A szem az archoz k�pest kicsi, a szemek k�z�tti t�vols�g nagy. A sz�nkomplexi� vil�gos; a szem sz�rk�sk�k ("v�zsz�n�"), a haj hamusz�ke, gyermekkorban vil�gossz�ke, a haj lefut�sa merev, vastag sz�l�. Az arc id�sebb korban r�ncosodik. El�fordul�sa 80-10 % k�r�li, de Pal�cf�ld�n a szl�vokkal val� kevered�s k�vetkezt�ben el�rheti a 35%-os gyakoris�got. A kelet-balti t�pusnak egyik saj�tos v�ltozata a pontusi t�pus.

5. Ur�li vagy ugor t�pus a finnugor n�pekre jellemz�; �shaz�ja az Ur�l �s a Szaj�n k�z�tti ter�let. Els� magyarorsz�gi el�fordul�s�t csak a X. sz�zadban lehet bizony�tani, gyakoris�ga r�gen �s ma is 0,6%, ami azt jelenti, hogy a magyars�g feltehet�en �tment finnugor lakta ter�leteken, de etnikai k�p�nek kial�t�s�ban e lakoss�g nem j�tszott szerepet; a magyars�g �shaz�j�t tudom�nytalan a finnugor n�pek k�z�tt keresni. A magyarokn�l ritk�n el�fordul� "mongoloid" elemeket nagyr�szt e t�pus k�pviseli.

A fenti "keletr�l hozott" �s a K�rp�t-medenc�ben el�fordul� t�pusok mellet term�szetesen itt tal�ljuk "eg�sz Eur�p�t", amelyet embertanilag a cromagnonid, a mediterr�n, a nordikus, az alpi, a borreby stb. t�pusok k�pviselik.

"Marker-g�n" vizsg�latok

Az alaki embertani vizsg�latokkal p�rhuzamosan egyre ink�bb el�t�rbe ker�lnek olyan etnikai meghat�roz�sra is alkalmas feh�rje, f�leg immunol�giai (ellenanyag-) vizsg�latok, amelyek objekt�v m�don alkalmasak arra, hogy az �sszetartoz� embercsoportokat kimutass�k �s a k�l�nb�z�ket egym�st�l elv�lassz�k. Egyik legjobb m�dszert Hideo Matsumoto osakai orvosprofesszor dolgozta ki az elm�lt �vtizedben. Ezeknek az un. "jelz�g�n- vagy markervizsg�latnak" a l�nyege az, hogy az emberi szervezetben lev� ellenanyag-tulajdons�gokkal b�r�, k�miailag rokon szerkezet� feh�rj�ket - az �gynevezett immunglobulinokat - alkot� neh�z (H) �s k�nny� (L) l�nc fejl�d�se az evol�ci� egy igen korai szakasz�ban egy k�z�s �smolekul�b�l, un. prekurzorb�l indult el, amelynek ism�tl�d� meg�jul�s�t egy ugyancsak �si feh�rj�t meghat�roz� g�n ir�ny�totta. Ez a prekurzorl�nc a felt�telez�sek szerint 10 000 k�r�li molekulas�ly� lehetett, �s mintegy 300-500 milli� �vvel ezel�tt m�r l�tezett. Ezt a felt�telez�st j�l al�t�masztja a k�l�nb�z� neh�z l�ncok aminosav sorrendj�nek a k�nny� l�ncok�val val� hasonl�s�ga, "homol�gi�ja". Az evol�ci� tov�bbi �tja t�bbsz�r�s g�nkett�z�sen �t vezetett �s alak�totta ki az immunglobulinok sok oszt�ly�t, aloszt�ly�t, k�nny�-, �s neh�z l�nc� vari�ns�t. E folyamat term�ke az ember n�gy gamma-globulin (IgG) aloszt�lya is. Az IgG aloszt�lyok l�ncainak bioszint�zis�t �n�ll�, de egym�shoz szorosan kapcsol�d� g�nek ellen�rzik. Az IgG polipeptid-l�ncainak egyes r�szeit meghat�roz� g�neknek t�bb v�ltozata (all�lja) van. E g�nek term�kei az �gynevezett gamma-markerek vagy Gm-antig�nek, amelyeknek tulajdons�gait olyan g�nek hat�rozz�k meg, amelyek nem az X- vagy Y-kromosz�m�khoz k�t�tten �r�kl�dnek, hanem domin�ns jelleg�ek, �gy a heterozigot�kban is kimutathat�. A Gm-markerek kutat�s�nak egyik fontos eredm�nye, hogy a markerek nem v�letlenszer�en kombin�l�dnak �s az emberi �let sor�n v�ltozatlanok, a Gm-rendszer g�njei k�z�tti kicser�l�d�s igen ritka. Ebb�l k�vetkezik, hogy ha egy n�pen - n�pcsoporton - bel�l szelekci�s t�nyez�k vagy egy�b n�pess�g-genetikai mechanizmusok m�k�d�s�nek hat�s�ra a Gm-tulajdons�gok egy bizonyos gyakoris�ga kialakul, akkor az nemzed�kr�l nemzed�kre �tad�dik, meg�rz�dik. Egyes embert�pusok �s azon bel�l egyes n�pek, n�pcsoportok nemcsak abban k�l�nb�znek egym�st�l, hogy k�pvisel�ik k�r�ben milyen gyakoris�ggal fordulnak el� bizonyos Gm-marker kombin�ci�k, hanem abban is, hogy egy�ltal�n milyen kombin�ci�k (haplot�pusok) fordulnak el� a csoportokhoz tartoz� emberek v�rsz�rum�ban.

Ilyen m�dszerrel siker�lt bebizony�tani a jap�nok, az ausztr�lok eredet�t, az indi�nok v�ndorl�s�t �s Afrika ben�pesed�s�t. Magyarorsz�g is bekapcsol�dott a nagy jap�n kutat�s-h�l�ba, amelynek hozad�k�ul Hideo Matsumoto �s munkat�rsai arra a meg�llap�t�sra jutottak - ezt nemzetk�zileg k�tetekben �s t�rk�pen is publik�lt�k, - hogy az a marker-jelleg, amelynek legnyugatibb elterjed�si ter�lete a K�rp�t-medenc�ben a magyarokn�l van, legkeletebbre Kelet-Turkeszt�nban a mai ujgurok �s jugarok-lakta ter�leten fordul el�, de megtal�lhat� Mong�lia egyes d�lnyugati ter�letein is. E k�t n�pess�g k�z�tt �lettani, immunol�giai rokons�g �ll fenn. Nem fordulnak el� ezek a markerek a finnekn�l �s az ugorokn�l, de megtal�ljuk a mai finnugor n�pekn�l, ezzel a biol�gia kiz�rja a magyaroknak a finnekkel �s az ugorokkal val� k�z�s �sis�g�t (b�rmif�le �si kapcsolat�t), ugyanakkor bizonyoss�got nyer az a t�ny, hogy a magyars�g �tvonult azon a ter�leten, ahol a mai finnugor n�pek �lnek.

A magyarok eur�pai meg�t�l�se �s tulajdons�gai

A magyarok "m�ss�ga" miatt Nyugat-Eur�pa �seinket t�bbnyire kedvez�tlen�l �t�lte meg. Ott� freisingi p�sp�k szerint "a magyarok k�lseje marcona, szemeik beesettek, termet�k alacsony, vadak, nyelv�k barb�r �gy, hogy vagy a sorsot kell v�dolni, vagy az isteni t�relmet kell csod�lni, mely e sz�rnyetegeknek ilyen pomp�s orsz�g birtokbav�tel�t megengedte". Ezzel szemben Kelet mindig a legnagyobb elismer�ssel eml�kezett meg �seinkr�l. VI. B�lcs Le� biz�nci cs�sz�r szerint "a magyarok a munk�t, a f�radts�got, az �get� meleget, a fagyot, a hideget �s minden n�lk�l�z�st t�rnek szabads�g- �s pompakedvel�k". Gard�zi szerint "b�trak �s tekint�lyesek", Mih�ly sz�riai p�tri�rka pedig azt �rja, hogy "a magyarok becs�letesek, �szint�k �s okosak, nem szeretik a sok besz�det". K�zel ezer �vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vil�g a magyarokat megismerje, �s k�zvetlen szomsz�dainkat kiv�ve meg�t�l�s�nk megv�ltozzon. ". Montagu M�ria 1717-ben �rta, hogy "a magyar h�lgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, az �sszes b�csi sz�ps�gek Magyarorsz�gb�l ker�ltek ki". Miss Pardoen�l 1840-ben olvassuk, hogy "�tven magyar h�lgy k�z�tt tal�ltam magamat, akik k�z�l neh�z lett volna f�l tucatot kiv�lasztani, amely nem keltett volna b�mulatot Eur�pa b�rmely orsz�g�ban". Paul Topinard �s Paul Broca a vil�g els� �sszefoglal� antropol�gia-k�tetben 1881-ben �gy jellemzi a magyarokat: "a magyar csal�dok arcvon�sai a legszebbek k�z� tartoznak eg�sz Eur�p�ban". Hans Normann 1883-ban m�r azt �rja, hogy "a magyarok igaz, j�alkat�, kem�ny izomzat� nemes emberek, mintegy m�rv�nyb�l faragottak… szemeik t�zesek".

Mivel a magyars�g sz�rmaz�s�n�l fogva m�s, mint Eur�pa minden indoeur�pai n�pe, ez�rt - b�r err�l az elm�lt f�l �vsz�zadban nem "illett" besz�lni - tulajdons�gai �s viselked�si form�i is m�sok. Ezt Eur�pa legt�bbsz�r nem �rtette meg. VI. B�lcs Le� biz�nci cs�sz�r �r�saiban t�bbsz�r is kiemeli a magyarok szabads�gszeretet�t �s kiv�l� harci tulajdons�gait. Ennek gy�kereit ott kell keresn�nk, hogy a jobb legel�k�rt foly� verseng�s nem egyszer harchoz vezetett �s a v�gtelenbe ny�l� puszt�kon a f�ldrajzi adotts�g folyt�n elb�jni nem igen lehetett. A lovasn�pek szabads�gszeretete k�zismert. A lovas n�p sz�lesebb l�t�k�r�, vil�gotl�tottabb, m�s n�pekkel szemben meg�rt�bb, nagyvonal�bb �s t�relmesebb, mint a megtelep�lt n�pek. A lovas n�pek az idegenekkel szemben szabadon, �n�rzetesen viselkednek, ak�rcsak az alf�ldi magyar, sohasem cs�sznak-m�sznak a mindenhat� tisztvisel� el�tt �s nem al�zkodnak meg. A nagyfok� mozg�konys�g folyt�n egy lovasn�p kev�sb� k�nyszer�lt egy zsarnoki rendszer uralma alatt maradni, mint egy megtelep�lt n�p. A szabads�gv�gy minden n�pben �l, de a magyars�gban k�l�n�sen er�s. Ennek t�lz�sba vitele sz�th�z�st eredm�nyez; ezt a magyar egy�nis�gb�l eredend� hib�t a magyarok �seinek els� �tmeneti sz�ll�shely�r�l "tur�ni �toknak" szok�s nevezni.

A honfoglal�s- �s �rp�d-kori magyars�g betegs�gei �s gy�gy�t�suk

Magyar �seinkn�l a testr�szekkel, az eg�szs�ggel �s a gy�gy�t�ssal kapcsolatos szavaink nyelv�nk leg�sibb t�r�k r�teg�hez k�t�dnek. Az eg�szs�ggel kapcsolatos �r�sok sok m�s �letm�dbeli saj�toss�gra is r�vil�g�tanak, �gy pl. a Hartvik-legend�ban olvashatjuk, hogy a betegs�gben szenved�knek orvoss�gul a kir�ly "kenyeret (nem lep�nyt!), gy�m�lcs�t �s illatos f�veket k�ld�tt". A csonton is nyomot hagy� pathol�giai vizsg�lat k�zel sem ad teljes k�pet egy lakoss�g eg�szs�gi �llapot�r�l; az �jabban v�gzett kvantitat�v aminosavak vizsg�latok viszont m�r jobban megmutatj�k azt, hogy �seink milyen kr�nikus betegs�gekben szenvedtek. Mivel pl. a csonton is nyomot hagy� t�bbnyire �tt�tes karcin�ma a X. sz�zadban is k�zel ugyanolyan ar�nyban fordult el�, mint manaps�g, ebb�l azt a k�vetkeztet�st kell levonni, hogy a primer el�fordul�sa is ugyanolyan lehetett, mint ma; annak idej�n m�s karcinog�n anyagok ker�ltek a szervezetbe, mint manaps�g. Ugyanez a meg�llap�t�s �rv�nyes az aminosav-vizsg�latokkal kimutathat� diabetesre (cukorbetegs�gre), az arthrosisokra (nem gyullad�sos kr�nikus iz�leti megbeteged�sekre) �s a nephropathi�kra (vese eredet� megbeteged�sekre). A k�vetkez�kben a tejess�g ig�nye n�lk�l �seinkn�l is el�fordul� n�h�ny betegs�get �s gy�gym�dot eml�t�nk meg.

- Szembetegs�gek. Itt utalnunk kell a kor�bbiakban m�r t�rgyalt "halotti szem�vegekre", amelyek nem ritu�lis c�lokat szolg�ltak, hanem akik ezt az �letben is viselt�k, azoknak a s�rba is a szem�kre tett�k ezeket, hogy a am�g a t�lvil�gra eljutnak, addig is l�ssanak. Ezek a bronz- ez�st- vagy arany szem�vegek dioptri�knak megfelel� nagys�g� �s s�r�s�g� lyukakkal voltak ell�tva; az ilyen szem�vegeket tengelyferd�l�s gy�gy�t�s�ra napjainkban Sv�dorsz�gban szabadalmaztatt�k. Az orchoni feliratokban sok szemmel kapcsolatos betegs�gr�l (vaks�gr�l, gyenge l�t�sr�l) olvasunk; az �sszes ezzel kapcsolatos sz� t�r�k eredet� (szema=szem, kancsik=g�rbe, vak=vak stb.). �si magyar hiedelem szerint a f�rfiak a szembetegs�gek megel�z�s�re "f�loldali" f�lbeval�t viseltek. �si sz�j�r�sunk a "szemet sz�r" vagy az "�gy lefutott, mintha szem�t vett�k volna".

- F�l- orr- �s torok betegs�gei r�gi el�fordul�sa term�szetes. A N�dor-K�dexben olvassuk, hogy "f�l�k�n gennyedts�g foly ki". Honfoglal�s kori s�rokb�l k�t bels�-�zsiai t�pus� f�lkan�l ker�lt el�. Gyakori a csontv�zakon a sz�jpadl�shasad�k, a homlok-, arc�reg-�s csecsny�lv�ny-gyullad�s.

- A fogak betegs�gei j�l nyomon k�vethet�k, mivel a fogak a s�rokban j�l megmaradnak. Mivel honfoglal�ink gabon�j�t durv�bbra �r�lt�k, mint manaps�g, ez�rt a fogak abr�zi�s - �ntisztul�si - felsz�ne a main�l nagyobb volt, ez cs�kkentette a fogszuvasod�s (caries) lehet�s�g�t, ugyanakkor �seink fejlett �telkult�r�j�ban nem j�tszott fontos szerepet az �dess�g. �teleiket - ak�rcsak m�s bels�-�zsiai n�p - az �smagyars�g is m�zzel �des�tette. Az �tlagos 3-4%-os el�fordul�s� caries a n�kn�l - a terhess�g �s az �dess�gnek nagyobb m�rt�k� fogyaszt�sa miatt - enn�l magasabb volt. �seink haszn�ltak fogkef�t (miszvakot), a carieses fogakat szakszer�en elt�vol�tott�k, amit a kev�s foggy�k�rgyullad�sos fogmeder bizony�t. M�r Kr. el�tti IV. sz�zadb�l sz�rmaz�, a Krim-f�lszigeti Kul-ob�b�l sz�rmaz� szk�ta aranyed�nyen az l�that�, amint egy szittya harcos fogat h�z, a m�sik pedig t�rs�nak l�bsebeit k�t�zi be.

- Seb�szeti beavatkoz�sok. A honfoglal�s kor�ban s�r�l�sek - traum�k - �pp�gy el�fordultak, mint manaps�g. A honfoglal�s kori s�rokb�l el�ker�lt ny�lt t�r�ses hossz�csontok nagy r�sze kalluszosan gy�gyult; a sebeket nyilv�n fert�tlen�t�, �rz�stelen�t� �s f�jdalomcsillap�t� f�vekkel kezelt�k. A ny�lt t�r�sek dislok�ci�j�t (r�vid�l�s�t �s tengely-elt�r�s�t) korrig�lt�k, amit a kalluszos gy�gyul�s mellett a sequesteres felsz�nek is bizony�tnak.

- A trepan�ci� - koponyal�kel�s. �seinkn�l n�gyf�le terpan�ci� (koponyal�kel�s) l�tezett: 1. Seb�szeti beavatkoz�s, ahol a koponyaboltozat mindh�rom r�teg�t (tabula externa, diploae �s tabula interna) �tv�gt�k �s a s�r�l koponya-r�szt kivett�k; 2. olyan homloki �s nyakszirti koponyaboltozat-r�szek elt�vol�t�sa, amelyek feltehet�en gy�gy�t�si c�llal k�sz�ltek. A biz�nci �s a bels�-�zsiai agykamra-elm�let alapj�n �seink minden bizonnyal tudt�k, hogy a "kr�nikus fejf�j�s szelleme" a homloki, az "epilepszia szelleme" pedig a nyakszirti r�szben foglal helyet. Ilyen esetekben az agy mennyis�gi n�veked�se ("j�indulat� tumor") k�vetkezt�ben be�llt agynyom�st a f�l�tte lev� koponyaboltozat-r�sz elt�vol�t�s�val cs�kkentett�k �s a betegs�get meggy�gy�tott�k. A csontsz�lek kalluszosan gy�gyultak, arra z�r�d�suk idej�re f�mlapot vagy m�s kem�ny t�rgyat helyeztek; 3. olyan seb�szeti beavatkoz�sok, amelyek a koponya k�ls� r�teg�nek �s a diploaenak "�get�s�vel" a diploae-ereket sz�k�tett�k (ezt a laikusok "jelk�pes terpan�ci�nak" nevezt�k); 4. Ez a beavatkoz�s az �reglyuk - a Foramen occipitale magnum - ter�let�re szor�tkozott. Halott, �let�ben epilepszi�ban szenvedett egy�nek �reglyuk-t�j�k�r�l csontdarabot vettek ki, azt megsz�r�tott�k, meg�r�lt�k, majd ritu�lisan "antiepileptikumk�nt" haszn�lt�k. A koponyal�kel�s mesters�g�t p�sztoraink a juhok kergek�rj�n�l (coenurosis) e sz�zadig alkalmazt�k. Ezekb�l a seb�szeti beavatkoz�sokb�l azt a k�vetkeztet�st vonhatjuk le, hogy az �s- �s honfoglal� magyarok a korabeli eur�pai ismereteket j�val t�lhalad� tud�ssal rendelkeztek.

- Gyullad�sos sebek kezel�s�r�l csak bels�-�zsiai anal�gi�kkal rendelkez�nk. Mai bels�-�zsiai n�pek e betegs�geket saj�tos f�vekkel �s azokb�l k�sz�tett folyad�kokkal kezelt�k.

- Terhess�g, sz�l�s, szoptat�s. A magyars�gnak az �llat�st�l �s a n�v�nyvil�gt�l val� sz�rmaz�si mondavil�ga a Feh�rl�fia, a Teh�nfia, a Medve Jank�, a Vir�g J�nos, a Borsszem Jank� �s a Babszem Jank� t�pus� mes�kben maradt fenn. Az �llattart� n�pek j�l ismert�k a fogamz�s, az ivari m�k�d�s, a terhess�g �s a sz�l�s minden r�szlet�t, ez�rt az exog�mi�t alkalmazt�k; nagycsal�don vagy nemzets�gen bel�l nem h�zasodtak. A h�zas �let�k tiszta volt. A sz�l�s a bels�-�zsiai n�pekn�l szok�sos "kapaszkod�-t�maszkod�" helyzetben t�rt�nt; l�lekf�nak nevezt�k azt a f�t, amelybe a sz�l� n� kapaszkodott.

- Egy�b betegs�gek k�z�tt megeml�thetj�k a fert�z� betegs�geket, amelyekr�l csak �si szavaink tan�skodnak. A csont- �s mozg�sszervi betegs�geket a s�rokb�l el�ker�lt csontanyagokon j�l tudjuk regisztr�lni; alig van k�l�nbs�g a ma �s a honfoglal�s kora k�z�tt. Az anyagcsere-betegs�gek k�z�tt igen ritka az angolk�r (rachitis) �s a kr�nikus iz�leti megbeteged�s, ami az eg�szs�ges �letm�dra �s f�leg a sz�raz sz�ll�sra utal. Ebb�l is bizonyoss�got nyer, hogy ama "veremh�zakban" �seink sohasem laktak, hanem abban �l�skamr�juk, konyh�juk �s j�gverm�k volt. A honfoglal� magyars�g l�nyegesen eg�szs�gesebb k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, mint abban az id�ben az eur�paiak nagy r�sze. A daganatos megbeteged�sek k�z�l els�sorban a csontdaganatokat regisztr�lhatjuk, amelyek a maihoz hasonl� gyakoris�ggal fordultak el�. A betegell�t�sra a csontok gy�gyul�s�b�l k�vetkeztethet�nk; ez igen magas fokon �llt. A n�pi gy�gy�szatban az�ta is haszn�latos sok bels�-�zsiai gy�gym�d, mint a cseresznye sz�r�b�l f�tt tea a veseb�ntalmak ellen, a feny�fa f�zete vissz�rgyullad�skor �s reum�n�l, a t�lgyfa-level�nek te�j�t pedig magzatelhajt�nak szolg�lt. A b�za szalm�j�t szem�lcsre, a fokhagym�t a f�j�s f�lre, a savany� k�poszt�t a megr�ndult �nra a len megt�rt magj�t pedig a t�lyogra tett�k. A farkasalma level�t sebre tett�k, a kutyatej elsz�radt nedv�vel a le�nyok mosakodtak, a v�rhullat� fecskef�vel szem�lcs�ket gy�gy�tottak, a szam�rt�visb�l k�sz�lt f�zet szam�rk�h�g�sre �s a k�risbog�r f�zete a veszetts�gre volt foganatos. A honfoglal�s kori Eur�p�hoz k�pest �seink egy bels�-�zsiai magas fok� gy�gy�t�s-technol�gi�t hoztak magukkal; a gy�gy�t� emberek - t�ltosok - gy�gy�t�sain t�l hittek a gy�gyul�sban.