Mitol�gi�nk k�t szent �llata: A Turul �s a Griff

Dr. Kiszely Istv�n:

�SEINK "SZENT" �LLATAI: A TURUL �S A GRIFF


A turul

A turul k�tszer j�tszik szerepet �seink hiedelemvil�gban.

1. "Az �r megtestes�l�s�nek nyolcsz�ztizenkilencedik esztendej�ben - olvassuk Anonymusn�l - �gyek… nagyon sok id� m�lt�n Mag�g kir�ly nemzets�g�b�l vez�re volt Szk�ti�nak, aki feles�g�l vette Dentu-mogyerben �nedbelia vez�r�nek Emese nev� l�ny�t. Ett�l fia sz�letett, aki az �lmos nevet kapta. Azonban isteni csod�s eset miatt nevezt�k el �lmosnak, mert teherben lev� anyj�nak �lm�ban isteni l�tom�s jelent meg h�ja-forma mad�r k�p�ben, �s mintegy re� sz�llva teherbe ejtette �t. Egyszersmind �gy tetszett neki, hogy m�h�b�l forr�s fakad, �s �gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaznak, �mde nem a saj�t f�ldj�k�n sokasodnak el.". A Budai K�pes Kr�nika sz�veg�ben a k�z�ps� r�sz �gy hangzik: "�lmos vez�r anyj�nak �lm�ban egy h�ja-forma mad�r jelent meg, r�sz�llott �s ett�l teherbe esett, m�h�b�l sebes patak fakadt, mely nem a saj�t f�ldj�n n�vekedett meg. Ez�rt t�rt�nt, hogy �gy�k�b�l dics� kir�lyok sz�rmaztak". Emese gyermeke test �s v�r szerint az ap�� volt, Ugek vez�r�, aki maga is a Turul nemzets�gb�l sz�rmazott. Az �lomban �rkez� turul a k�zvetlen �s, csak ennek az apas�gnak az �rv�ny�t er�s�tette meg, �s azt, hogy az ut�d az ap�n�l k�l�nb, a r�gi �sre hasonl�t�, de ann�l nagyobb hatalm� fejedelem lesz. A bels�-�zsiai n�pekn�l a v�z szimb�luma a hatalmat jel�li. Egy tipikus dinasztikus eredetmond�val van dolgunk, melynek l�nyege, hogy a sz�letend� ut�dokat m�r el�re magasztalja, �s f�nyes j�v� j�soljon egy m�g nem l�tez� dinaszti�nak.

2. A turul m�sodik szerepe a honfoglal�s legend�j�ban van. E szerint a magyarok fejedelme m�g a lev�diai tart�zkod�suk idej�n azt �lmodta, hogy hatalmas sasok t�madt�k meg az �llataikat �s kezdt�k sz�tt�pni azokat. Az emberek megk�s�relt�k megt�madni �ket, de nem siker�lt, mert mindig m�shol t�madtak. Ekkor megjelent egy gyors, b�tor turul �s a magasb�l t�madva meg�lte az egyik sast. Ezt l�tva, a t�bbi sas elmenek�lt. Ez�rt elhat�rozt�k a magyarok, hogy m�shov� mennek lakni. Elindultak Attila f�ldj�re, melyet �r�k�l hagyott r�juk, de az utat nem ismert�k. Ekkor ism�t megjelent a turulmad�r, s a fejedelem f�l� sz�llva leki�ltott neki, hogy k�vess�k �t, m�g el nem t�nik a szem�k el�l. Az �lom ut�n nem sokkal d�gv�sz �t�tt ki az �llatok k�z�tt, s a mindenfel� fekv� tetemeken lakm�roz� kesely�k k�z�l egy arra rep�l� turul a magasb�l ler�gta az egyiket. Ezek ut�n felismerve az �lmot e jelenetben, az �sszes magyarok felkerekedtek �s k�vett�k a turult. Ahol a mad�r elt�nt a szem�k el�l, ott t�bort �t�ttek, majd ekkor ism�t el�t�nt, �jra k�vett�k minden n�p�kkel egy�tt. �gy jutottak el Pann�ni�ba, Attila egykori f�ldj�re. Itt azt�n a mad�r v�gleg elt�nt szem�k el�l, ez�rt itt maradtak. Ennek a mond�nak a val�s�gos alapja az, hogy a magyarok an�lk�l, hogy tudt�k volna val�ban addig vonultak Eur�p�ban nyugat fel�, am�g a kerecsens�lyom - a turul - f�szkel. A m�lt, a t�rt�nelem igazolta, hogy a Turul-m�tosz elt�n�se - az �rp�d-h�z kihal�sa - ind�totta meg a magyar �n�ll�s�g megsz�n�s�t.

A madarak szerepe �seink hiedelemvil�g�ban

A hun, a bels�-�zsiai t�r�k �s a magyar n�pm�v�szetben fontos szerepet j�tszanak a madarak. Ezek k�z�l legismertebb a kerecsens�lyom (Falco cherrug) - a kutat�k egy r�sze e madarat hat�rozta "turulnak" -, az altaji havasi s�lyom vagy turul (Falco rusticolus altaicus), a szirti sas (Aquila chrisaetus), a szak�llas kesely� (Gypaetus barbarus) �s a fak� kesely� (Gyps fulvus). Maga a "turul" sz� t�r�k eredet� (togrul, turgul=vad�szs�lyom, illetve "kiv�l� tulajdons�gokkal rendelkez�, kedvenc ragadoz� mad�r"). S�lyom-�br�zol�st tal�lunk egy Noin-Ula-i szk�ta sz�nyegen, az issziki haloms�r egyik halottj�nak �v�n, egy Kr.el�tti 1200-b�l sz�rmaz� mezopot�miai k�doboz tetej�n, egy Kr.ut�ni II. sz�zadi p�rthus kir�ly szobr�n, egy VII. sz�zadi sz�sz�nida ez�stt�lon �s m�g sok t�rgyon. Ott tal�ljuk a hunok c�merein, az avarok sz�jv�gein (keceli lelet), a honfoglal�s kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gy�r�k�n �s a magyar kir�lyok els� c�merszer�en �br�zolt szimb�luma is a turul volt. A magyar nyelvben h�rom sz� van, amely a s�lyomra �s a s�lyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" �s a "turul". A k�z�ps� a Zsombor f�rfin�vben �l tov�bb. Kr�nik�ink ut�n a "turul" sz� - n�v - hossz� id�re feled�sbe ment, illetve el kellett felejten�nk. Csak a XIX. sz�zadban ker�lt ism�t el� �st�rt�net�nk e fontos jelk�pe.

Ak�r a kerecsens�lymot, ak�r az altaji havasi s�lymot tekintj�k turulnak - a vita eld�nt�se a szakemberek dolga - a turul a legjobb solym�szmad�r, de nem olyan ritka, hogy m�g senki nem l�tott volna olyant. Van bizonyos misztikus von�sa, ami fantomszer�v� teszi, ez�rt v�lhatott az egykori h�s-v�r, l�tez� mad�rb�l szimb�lum. A turul volt az eszm�nyi, a hib�tlan, a gy�zhetetlen, vagyis az isteni. Ez�rt lehetett a magyarok uralkod�inak jelk�pe, majd �gy lett �jra a Turul-legenda feled�s�vel, a Turul-csal�d kihal�s�val megint solym�szmad�r. �gy sz�llt vissza k�z�nk, �s lett kerecsen-, vagy tal�n altaji havasi s�lyom, egy olyan mad�r, amelyik l�tezik, mert s�lyom, de nem l�tezik, mert f�les s�lyom nincs (D�cz L�szl�).

�si magyar n�pmes�nk h�se egy "isteni mad�r", amely kiszabad�tja a Napot, feles�get is szerez mag�nak �s a mese v�g�n kir�ly lesz. N�pmes�inkben egy embert magasba emel� turulmad�r alakja is el�fordul, amelyet rep�l�s k�zben etetni �s itatni kell; ezt �r�k�ti meg a nagyszentmikl�si 2. sz�m� kors�n l�that� mad�r, amint karmai k�z�tt egy n�alakot ment ki a rabs�g�b�l. Ha a magasba emelt alak f�rfi, - mint az 5. sz�m� kors�n, - akkor a mad�r a h�s t�rsa, aki a t�rsai �ltal cserben (az alvil�gban) hagyott h�st seg�ti vissza az emberek vil�g�ba, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszony�t �s az �t megillet� tr�nt. N�pm�v�szet�nkben is ott van a turul, egyre ink�bb h�tt�rbe h�z�dva, pedig a turul a magyarok �si, feled�sbe mer�lt hitvil�g�nak m�ig fennmaradt f�szerepl�je.

A griff

A griff biol�giailag k�t �llatb�l van �sszet�ve: egy ragadoz� mad�rb�l �s az oroszl�nb�l. E nagy "mad�r", illetve mitikus l�ny biol�giai �se az �zsiai sztyepvid�ken �l� 13 sasfajt�b�l, 9 kesely�fajt�b�l �s 9 s�lyomfajt�b�l, valamint az �zsiai oroszl�n (Panthera leon persica), a szib�riai tigris (Panthera tigris altaica) �s az afganiszt�ni tigris (Panthera tigris virgata) l�tez� alakj�b�l alakult ki. A griffekr�l Eur�pa a Kr.el�tti V. sz�zadban H�rodotoszt�l szerzett tudom�st, feltehet�, hogy H�rodotosz Ariszte�szt�l vette ismereteit. Ezen h�rad�sok szerint "a griffek a bels�-�zsiai szk�t�k f�ldj�n (?) t�l es� hegyekben �rizt�k az aranyat". A k�s�bbiekben Kt�szi�sz, Aiszk�losz �s Aelian is �rnak a k�nai kr�nik�k "sz�rnyas tigriseir�l". Ott tal�ljuk a "sz�rnyas tigris" �br�zol�s�t az altaji szk�ta leleteken, a hunok, a szk�t�k �s az avarok f�mjein �s textiljein, a magyar kir�lyi jogaron, a koron�z�si pal�st sz�l�n, az �rp�d-kori magyar p�nzeken. A t�r�k �s perzsa emberek a griffet - a szimurgot - �s a t�bbi "�sszetett �llatot" sohasem tartott�k val�di l�nyeknek, mert tudt�k, hogy ezek a fejedelmek �s a kir�lyok jelk�pei, jelv�nyei. Valamilyen t�ved�s folyt�n K�zai Simon is kr�nik�j�ban a griffek lakhely�t a "szk�t�k f�ldj�re" teszi.

A k�z�pkori irodalomban a griff "sz�rnyk�nt" jelenik meg, ugyanakkor a bels�-�zsiai �llattart� n�pek griffje j�s�gos, b�lcs �s seg�t�k�sz. Az ordoszi bronzok �s m�s hsziungu �br�zol�sokon gyakori a szarvasra lecsap� griff, de ugyanez jelenik meg a nagyszentmikl�si 2. sz�m� kors�n. L�szl� Gyula �rja, hogy "szinte �gy hat Nagyszentmikl�s, mintha a K�n�t�l a K�rp�t-medenc�ig terjed� eur�zsiai m�velts�g �s m�v�szet id�tlen jelk�pe lenne". K�zai Simon �gy �r a griffr�l: "Ama pusztas�g hegyeiben (Szittyaorsz�g) krist�ly tal�lhat�, �s a griffek f�szkelnek ott �s ott k�ltik ki fi�k�ikat a legisfalk madarak, melyeket magyarul kerecsennek h�vnak". Megjelenik a griff a magyar n�pm�v�szetben. Az egyik v�ltozatban fokozatosan k�vethet� a ragadoz� mad�r �br�zol�s�t�l a f�les mad�ron, a griffen, az oroszl�ngriffen kereszt�l az oroszl�nig. A m�sik v�ltozatban f�isten �br�zol�sak�nt, fejedelmi nemzeth�sk�nt �s t�ltosk�nt �br�zolj�k. A Feh�rl�fia meset�pus 58 magyar v�ltozata k�z�l 17-ben megjelenik a griff, a "nagymad�r", amely oltalmazza a h�st. Ez a mad�r igen nagy, hegytet�n vagy �ri�s fa tetej�n f�szkel, a s�rk�ny ellens�ge, akit�l a h�s a griff fi�k�it megv�di �s ez�rt elnyeri a griff h�l�j�t. A griffmad�r a magyar mondavil�gban egy nagy, csod�s oltalmaz� l�ny, amely alakja a mes�kben �s fejedelmi mond�kban t�voli eredetet mutat. A bels�-�zsiai t�r�k n�pek mes�iben �s mond�iban a szimurg, smaragd anka vagy z�l�l� mad�r n�ven szerepel.

- A griff szerepe a bels�-�zsiai n�pekn�l igen sokr�t�. Horv�th Izabella ezt �t pontban hat�rozta meg.

1. A f�isten �br�zol�sa �s szerepk�re. A t�r�k n�pek k�r�ben az �llat alak� szellemeknek k�l�nb�z� rangjuk volt, �s ezek k�z�tt a ragadoz� madarak voltak a leghatalmasabbak. Az ilyen jelleg� �br�zol�s, amely k�zel k�tezer�tsz�z �ven �t k�vethet� a pusztai n�pek m�v�szet�ben, azt jelenti, hogy a hit, amely a m�v�szeti alkot�sok m�g�tt rejlik, igen m�lyen gy�kerezett a n�pben �s a t�rsadalom szerves r�sze volt.

2. A fejedelmi nemzeth�s �br�zol�sa �s szerepk�re, ami azt jelenti, hogy mivel a mesebeli griff �pp�gy el�fordul Attila hunjain�l, mint a griffes-ind�s avarokn�l, a t�r�k n�pekn�l �s az ujgur k�nokn�l, ez�rt e n�pekkel val� kapcsolat er�s k�tel�ke a fejedelmeknek.

3. Szakr�lis fejedelem �br�zol�sa �s szerepk�re. Ha a fejedelem f� szerep�t a sztyepi m�v�sz �br�zolni akarta, a n�gyl�b� griff, - az �gi mad�r �s a f�ldi hatalom oroszl�nform�j�nak �sszeforr�sa - k�p�t alkalmazta.

4. A t�ltos �br�zol�sa s szerepk�re, ugyanis a t�ltos szelleme �seink mitol�gi�ja szerint �llatalakot is tudott �lteni, de csak annak az �llatnak az alakj�t, amelyik a t�ltos nemzets�g�nek az �llat�se volt. A n�gyl�b� griff, amelyik l�ra vagy egy m�sik griffre t�mad nem ak�rmelyik, hanem a fejedelmi nemzets�gb�l sz�rmaz� t�ltos �llat alak� szellem�t �br�zolja.

5. A szakr�lis fejedelem mint t�ltos �br�zol�sa �s szerepk�re. A magyar �rp�d-h�zi p�nzeken tal�lhat� emberfej� griffek p�rhuzamait a keleti puszt�k n�peinek hagyat�kaiban is megtal�ljuk. A szakr�lis fejedelem ugyanis nemcsak arra volt hivatott, hogy n�pe oltalmaz�ja legyen, hanem, mint az �sei �s az Isten f�ldi alakja, az �g �s a f�ld k�z�tti k�zvet�t� is volt. Ez annyit jelent, hogy valamilyen form�ban t�ltos szerepe is volt �s ezt a griff alakj�val fejezt�k ki.

A daru

A daru a magyars�g �si v�ndormadara, amely kapcsolatban �llt �si hitvil�gunkkal. A darunak K�z�p- �s Bels�-�zsi�ban k�t v�lfaja ismert, a k�z�ns�ges vagy sz�rke daru (Grus grus) �s a p�rt�s daru (Anthropoides virgo). Daru-szobrot ma is tal�lunk Bels�-�zsia �nekmond�inak �s gy�gy�t� embereinek a h�za el�tt. Egymag�ban, egyik l�b�ban k�vet tartva az �bers�g jelk�pe. Ott tal�ljuk a Tiszaeszl�r-Bashalomban tal�lt X. sz�zadi ez�st karperecen �tosztat� tulip�nt �rizve. A koron�z�si pal�st szeg�ly�n p�rt�s daruk vannak egy k�zponti �tosztat� tulip�n k�t oldal�n, a korongok k�zti mez�ben. Ilyen form�ban tal�ljuk IV. B�la XIII. sz�zadi c�mer�ben. P�ros�val, �rmad�rk�nt, hossz� nyak� form�ban ott l�tjuk a XIII. �s XIV. sz�zadi magyar p�nzeken, K�roly R�bert d�n�rj�n egy �letfa k�t oldal�n, b�r r�vid�tett l�bakkal.