Dr. Kiszely Istv�n

A HONFOGLAL�S �S A MAGYARS�G MEG�T�L�SE
Nemzeti ("hagyom�nyos") meg�t�l�s


Monarchikus �s marxista szeml�let� "t�rt�n�szek" a honfoglal�st "haz�tlan �s nincstelen finnugor t�megeknek a K�rp�t-medenc�be k�nyszer�lt hord�inak" �t�lik meg, holott kr�nik�saink sem a beseny�k el�li fut�sr�l, sem a bolg�r veres�gr�l nem tudnak semmit. Ha minden �gy t�rt�nt volna, ahogyan e "t�rt�n�szek" �ll�tj�k, vajon hogyan tudta volna a 894-895-ben t�nkrevert magyars�g �t �ven bel�l teljesen hatalma �s uralma al� vonni az eg�sz K�rp�t-medenc�t, s�t k�zben t�nkreverni Szvatoplukot, majd �szak-It�li�ban, Brent�n�l Bereng�r kir�ly nagy sereg�t, s ezt k�vet�en egy f�l�vsz�zadon �t gyakorlatilag eg�sz Eur�pa legf�bb erejek�nt m�k�dni? - k�rdi Bakay Korn�l. Ugyan� �gy folytatja: "Sz�zhatvan esztendeje m�st sem tesz�nk, mint ostorozzuk magunkat. Csak azt ismerj�k el tudom�nyosnak, amelyben dics� m�ltunknak nyoma sincs. Csak a vogul-osztj�k rokons�g �ltethet�, csak a nyugati az �rt�kes, a kult�rateremt�, �s csakis az�rt maradtunk meg, mert "beilleszkedt�nk Eur�p�ba" �s befogadtuk az idegeneket".

Vajda J�nos (1896) �rta, hogy "nemzet�nknek a vil�gon csak lelkes b�mul�i vagy engesztelhetetlen ellens�gei, acsarkod� irigyei vannak, akik m�g �lmaikban is fogukat csikorgatj�k, ha r�nk gondolnak. B�ntja �ket, hogy ily kissz�m� n�p birtokosa a F�ld leg�ldottabb ter�let�nek, izgatja �ket sz�mbeli csek�lys�g�nk, �s bizakodnak t�zszeres, h�sszoros t�lerej�kben, hogy v�gre siker�l benn�nket leig�zni. Csup�n az, hogy �l�nk, tekintve a sz�mbeli ar�nyokat, szinte nagyobb dics�s�g, mint a sz�m szerint t�zszer nagyobb n�pek vil�guralma". "A honfoglal�s gondosan tervezett, mintaszer�en v�grehajtott, ideol�giailag indokolt cselekv�s volt. Ilyen cselekv�sre csak a j�l szervezett, egyakarat�, magasm�velts�g� t�rsadalom k�pes" (Nemesk�rty Istv�n). "B�szk�k lehet�nk arra, hogy Marcus Aur�lius r�mai cs�sz�r �ta �rp�d volt az els�, aki a K�rp�t-medence term�szetes egys�g�t �s birtokl�s�nak k�vetkezm�nyeit felismerte, s erre vetette meg az 1100 �ves kereszt�ny magyar �llamis�g alapjait" (Magyar K�lm�n).

Ir�ny�tott ("tudatos") elferd�t�sek

"A magyars�g p�nikszer� menek�l�se Etelk�zb�l �s minden tervszer�s�get n�lk�l�z� felbukkan�suk a K�rp�t-medenc�ben a m�ltunk dics�s�g�t el�szeretettel t�p�z� 1949 ut�ni t�rt�net�r�sban v�lt vez�rsz�lamm�." - olvassuk Nemesk�rty Istv�nn�l. Ez a nagy fordulat a honfoglal�s jelent�s�g�nek ut�lagos �rt�kel�s�ben Trianon ut�n k�vetkezett be. A XIX. sz�zad v�g�nek �s a XX. sz�zad elej�nek magyar tud�sai az igazs�g megismer�s�nek ig�ny�vel h�ntott�k le k�ny�rtelen�l a mond�k k�lt�i burk�t; Trianon ut�n azonban, a vil�g benn�nket gyal�z� k�rus�nak hangzavar�ban, megal�zotts�gunk �s jelent�ktelenn� t�p�r�d�tts�g�nk tudat�ban �nk�nz� m�don sz�m�zt�k �nmagunkat a tervszer�en �llamot alak�t� n�pek k�r�b�l, s maradtunk ellens�g-�zte kis horda, mely pihegve h�z�dott meg a K�rp�tok hegykoszor�j�nak v�delm�ben, majd er�re kapva, nekiesett a "m�velt nyugat" (mely pedig nem kev�sb� volt barb�r, v�res �s sz�rny�, mint a honfoglal� magyarok vil�ga) orsz�gainak, hogy kirabolja azt (Nemesk�rty Istv�n gondolatai).

Az elm�lt 160 �vben egyre ink�bb el�t�rbe ker�l a "monarchikus-bolsevik-liber�lis" �st�rt�net, amelyet idegen hatalmakat (az Osztr�k-Magyar Monarchi�t, a Nagy Szovjetuni�t vagy m�s �llamokat) kiszolg�l� nem magyar ember nem magyarok sz�m�ra �rtak. "A Fekete-tenger �szaki partj�n 830-at k�vet�en t�bbsz�r�sen bizony�tottan finnugor n�p jelent meg… a kaz�rok katonai seg�dn�pk�nt haszn�lt�k fel a magyarokat… a magyarok nem tudt�k megv�deni sz�ll�saikat az idegenekkel szemben… Levedi hal�lf�lelemben volt �s kaz�r alattval�k�nt jelent meg a kag�n el�tt… a honfoglal� magyarokat vagyon�hs�g�k motiv�lta… a magyar nom�d�llam k�rvonala rajzol�dik ki… a magyarok "saj�t szak�llukra" ad�ztatt�k a szl�vokat… a beseny�k a magyarokat fejedelmeikkel �zt�k el Etelk�zb�l…Az a hiedelem, hogy a magyarok Vereck�n�l hatoltak volna be a K�rp�t-medenc�be, a forr�sok alapj�n nem megalapozott…A magyar t�rt�neti irodalom m�ig ismeretlen gesta�r�ja fant�zi�j�t szabadon engedve alkotta meg a semmib�l a magyar honfoglal�s monument�lis reg�ny-eml�km�v�t… az eg�sz �szakkeleti ir�ny� bej�vetel egy "sz�p" etimol�gia kedv��rt sz�letett meg… A honfoglal�s el�est�j�n legnagyobb sz�mban szl�vok �ltek a K�rp�t-medenc�ben… a magyaroknak nevezett avarok a Dun�n t�lra k�borolva sok sz�rny�s�get k�vettek el… a n�ket k�jv�gyuk kiel�g�t�s�re barmokk�nt magukkal hurcolva eg�sz Pann�ni�t ki�rtva elpuszt�tott�k… a magyaroknak l�telem�k volt a kalandoz�s zs�km�nyszerz�s c�lj�b�l… a honfoglal� magyarok f�ldm�vel�s�nek nincsenek megb�zhat� adatai…a magyars�g hatvanezres f�s l�tsz�m�ra lehet k�vetkeztetni… a magyars�g nom�d birodalmat alap�tott… a magyar nom�d�llamban a magyarok seg�dn�pei, idegenb�l behurcolt foglyok �s al�vetett �slak�k t�ntek ki k�zm�ves term�keikkel … a magyarok kereskedelm�ben zsid�k j�tszottak nagy szerepet… a honfoglal� magyarok pog�nyok voltak… a kereszt alak� d�sz�tm�nyn�l geometriai form�r�l van sz�… a honfoglal�s alatt sz�ll�sv�lt�st kell �rten�nk annak a beseny� t�mad�s k�vetkezt�ben, amely a magyarokat az etelk�zi haza elhagy�s�ra k�nyszer�ttette…A magyarok k�nyszer�s�gb�l bek�vetkezett honfoglal�s ut�n ott folytatt�k, ahol Etelk�zben abbahagyt�k…" - olvassuk Krist� Gyul�n�l. Ehhez hasonl� magyar �st�rt�netet olvashatunk a Magyar Tudom�nyos Akad�mia t�rt�n�szei nagy r�sz�n�l - Magyarorsz�gon, - a magyar ad�fizet�k p�nz�n kinyomtatott k�nyvekben a millecenten�rium �s a millennium �v�ben.

A magyar �st�rt�net �s a honfoglal�s a k�lf�ldi
t�rt�net�r�sban, �s a k�lf�ldi tank�nyvekben.

Egy orsz�g meg�t�l�s�hez ismerts�ge is hozz�tartozik. Az is, hogy mit tudnak m�s orsz�gok lakosai m�ltj�r�l �s jelen�r�l. A m�lt ismereteit az emberek rendszerint iskolai tanulm�nyaik sor�n szerzik meg, ez�rt nem k�z�mb�s sz�munkra, hogy mennyit �s mit tan�tanak haz�nk t�rt�net�b�l az idegen tank�nyvek, mit �rnak r�la a t�rt�n�szek �s mi jelenik meg a nagy enciklop�di�kban, lexikonokban. Mi magyarok soha nem �rtett�nk a "t�lal�shoz", az �nrekl�moz�shoz �s a propagand�hoz. Am�g szomsz�daink - szlov�k, rom�n, szerb orsz�gok - nagyk�vetei �s kult�rattas�i keresve a nagy enciklop�di�k szerkeszt�it azon f�radoztak, hogy orsz�guk t�rt�net�t a legszebb sz�nben t�ntess�k fel, addig a mi diplomat�ink nagy r�sze csak reprezent�lt �s saj�t anyagi j�l�t�t tekintette c�lj�ul. Ennek k�vetkezt�ben a k�lf�ldi tank�nyv�r�k �s t�rt�n�szek felsz�nes ismeretekb�l k�ptelens�geket �rtak - �s ma is �rnak - a magyarokr�l. Ennek korrig�l�s�ra sem a r�gi, sem a mostani korm�nyzat semmif�le l�p�st nem tett �s nem tesz.

- A cseh Frantisek Palacky (1798-1876) szerint "a magyar n�p bet�r�se �s megteleped�se Magyarorsz�gon az eg�sz cseh t�rt�nelem legfontosabb t�nyei k�z� tartozik, �s sz�zadokon �t nem s�jtotta v�gzetesebb csap�s a szl�v vil�got". Lubomir Havlik szerint "a magyarok nom�dok voltak… a legyeng�lt t�rzsek nem voltak k�pesek a Tisz�nt�l elfoglal�s�ra, ez�rt a morva �llam telep�tette le �ket. A magyarok el�tt m�r volt itt morva lakoss�g, akikt�l m�velts�g�ket �tvettek".

- A szlov�k tank�nyvek b�ven foglalkoznak a magyars�g t�rt�nelm�vel. N�luk ezt olvassuk: "A magyar nom�d p�sztorn�p, amely �vsz�zadokon kereszt�l v�ndorolt a d�l-oroszorsz�gi s�ks�gon… A szomsz�d szl�v n�pekt�l megtanult�k a f�lm�vel�st �s a fejlettebb form�j� �llatteny�szt�st". Salagius (Szal�gyi) Istv�n szerint "a szl�vok a VI. sz�zadban �rkeztek a K�rp�t-medenc�be, akiket a nom�d �s rabl� magyarok puszt�tottak el". Frantisek Hrusovszky (1903-1956) szerint "a harcias magyarok 902-ben Szlov�kia ellen fordultak. II. Mojmir fejedelem visszaverte a magyarokat, �s m�g n�h�ny �tk�zetben gy�z�tt a magyarok vad hord�i f�l�tt". A N�rodnie Noviny 1896. �prilis 30-iki sz�m�ban ezt olvassuk: "A honfoglal�s �s a vele kapcsolatos �llamalap�t�s puszta fikci�, amely egy n�vtelen, pr�z�ban �rt k�ltem�nyen alapszik, s amely minden re�lis t�rt�nelmi alapot n�lk�l�z… ez az Akad�mia k�ptelen volt a magyarok bej�vetel�nek m�g csak az �vsz�m�t is megadni… a magyarok r�v�n �t�lt�k azt a legnagyobb szerencs�tlens�get, ami egy nemzetet csak �rhet…"

- A rom�n t�rt�nelemk�nyvekben a magyarok finnugor n�pk�nt jelennek meg. "A honfoglal�skor kezd�d�tt el Erd�ly �slakoss�g�nak, a rom�noknak a megh�d�t�sa… a sz�kelyek oda telepedtek, ahol a rom�n lakoss�g m�r saj�t hagyom�nyos �let�t �lte". Nicolae Iorga szerint "amikor a magyarok a Tisz�nt�lra bej�ttek, �slakos rom�n-szl�v, vagy a szl�vok ut�ni rom�n n�pess�get tal�ltak… A honfoglal�skor a K�rp�t-medenc�be vonul� magyar t�rzsek kiv�tel n�lk�l elker�lt�k Erd�lyt. Az "erd�n t�li tartom�ny" �s �srom�n n�pe megh�d�t�s�ra csak k�s�bb ker�lt sor".

- A volt Jugoszl�via tank�nyvei szerint "a finnugor n�pcsoporthoz tartoz� magyarok nom�d t�rzsei keletr�l bek�lt�ztek a Pann�n-alf�ldre, ak�rcsak el�deik a hunok �s az avarok. A Pann�n-alf�ld�n szl�vokat tal�ltak, akikt�l eltanult�k a f�ldm�vel�st; a magyarok a d�lszl�vok �s a nyugati szl�vok k�z� �kel�dtek".

- Az osztr�k tank�nyvek szerint "a magyar bels�-�zsiai lovas n�p, amely Eur�p�ba �rkez�se ut�n t�mad�sokat ind�tott a m�r letelep�lt szomsz�dai ellen, de a n�met papoknak siker�lt megf�kezni�k �ket". D�mmler (1877) szerint "a magyar birodalom alap�t�sa szempontj�b�l k�t momentum v�lt d�nt�v�; az, hogy a beseny�k elfoglalt�k a magyarok kor�bbi sz�ll�shely�t �s az a h�bor�, amelyet 898-901 k�z�tt a bajorok �s a morv�k ellen vezettek". Herwig Wolfram (1987) szerint "a magyar n�p kialakul�sa a Fekete-tenger melletti sztyepen j�tsz�dott le, ahol a 830-as �vekben felt�ntek. �seik K�z�ps�-Volga menti finnugorok, akik k�s�bb a nom�d t�r�k�kh�z csatlakoztak…Etelk�zben kaz�r fennhat�s�g al� ker�ltek…"

- A n�met tank�nyvek szinte csak a magyarok "kalandoz�s�val" foglalkoznak. "A magyarok a Fekete-tenger �szaki r�sz�r�l k�t ir�nyb�l, �szakr�l �s d�lr�l j�ttek a K�rp�t-medenc�be a 900-as �vek el�tti id�ben… Magyarorsz�gon Passau p�sp�ke, mint esztergomi �rsek a legfontosabb magyar �rsekk�nt m�k�d�tt". A 10 k�tetes n�met vil�gt�rt�nelmi szint�zis (Johannes Fried, 1994) szerint "a magyarok a beseny�k �s a g�r�g�k (biz�nciak) �ltal nyugat fel� �z�tt vad sztyepi harcosok, szem�ly�kben egy idegen n�p t�rt be �s puszt�totta v�gig a latin kult�r�j� Eur�p�t".

- Az orosz tank�nyvekben arr�l �rtes�l�nk, hogy a honfoglal� magyarok "leig�zz�k a szl�vokat". P.V. Susarin (1991) nagy t�rt�neti munk�ja szerint "az �smagyar t�rzsek I.e. 1000 k�r�l eur�zsia sztyepjein �tt�rtek a gy�jt�get�sr�l a nom�d �letm�dra, a IX. sz�zad hetvenes �veiben f�lnom�dokk� v�ltak �s megjelentek n�luk a f�ldm�vess�g cs�r�i is. A Kaz�r K�ns�g uralma al� ker�ltek. A K�rp�t-medenc�ben a magyarok �s a szl�vok egy�tt�l�se a X. sz�zadban �sszeolvad�shoz, az anyagi �s szellemi kult�ra egy�tt�l�s�hez vezetett. Ebb�l egy �j m�vel�d�si arculat� magyars�g alakult ki".

- A lengyel t�rt�nelemk�nyvek viszonylag b�vebben foglalkoznak a magyar t�rt�nelemmel. Szerint�k "a magyarok �shaz�ja a Volga �s az Ur�l k�z�tt ter�lt el. A magyar nom�d n�p volt, amely hossz� v�ndorl�s ut�n a IX. sz�zadban �rkezett Pann�ni�ba �s leverte az itt �l� szl�vokat. A magyarok nem hagytak fel rabl� hadj�rataikkal �s a X. sz�zadban eg�sz Eur�pa, de k�l�n�sen a szomsz�dos n�met kir�lys�g r�mei voltak". Michal Dobrzynski (1848-1935) lengyel t�rt�n�sz szerint "a vad magyar t�rzsek r�rohantak a szl�vokra, ez erre mindig k�sz n�metek seg�ts�g�vel megsemmis�tett�k a Nagymorva �llamot, gy�keresen kit�pt�k a frissen meggy�kerezett kereszt�nys�get �s civiliz�ci�t, majd a K�z�p-Duna t�j�n megtelepedve sz�tv�lasztott�k a szl�vs�got nyugati �s d�li �gra".

- A t�r�k tank�nyvek szerint "a magyarok a t�r�k "fajjal" rokon t�rzsek. Keletr�l j�ve �tkeltek a K�rp�tokon, az avar ter�leteken telepedtek le �s azt saj�t nev�kr�l keresztelt�k el Magyarorsz�gnak".

- A finn tank�nyvek szerint "az �zsi�b�l Eur�pa ir�ny�ba t�mad� hunok m�r a negyedik sz�zad v�g�n er�s l�k�st adtak a n�pek mozg�s�nak… a finnugor magyarok a n�pv�ndorl�s utols� hull�m�val ker�ltek a K�rp�t-medenc�be".

- A norv�g tank�nyvek szerint "a finnugor sz�rmaz�s� magyarok a normannokhoz �s az arabokhoz hasonl�an t�mad�sokat int�znek a feud�lis eur�pai orsz�gok ellen. A Kauk�zus �s az Ur�l mell�l j�ttek �s helyet harcoltak ki maguknak a Nagy Magyar Alf�ld�n. K�r�l�tt�k sok m�s n�p �lt, akiket leig�ztak… A r�mai p�pa a paraszti magyar n�p herceg�t, Istv�nt 1000-ben kir�lly� koron�ztatta".

- A belga tank�nyvek szerint "a nom�d magyarok K�z�p-�zsi�b�l j�ttek a X. sz�zadban �s N�metorsz�got valamint Franciaorsz�got t�madt�k meg. 1001-ben (!) a hord�k vezet�i f�l�tt egy kir�ly jutott hatalomra".

- A holland tank�nyvek szerint "a magyarok Keletr�l t�rtek be Eur�p�ba. Ott� sikeresen megk�zd�tt a magyarokkal, ezzel igen megn�velte tekint�ly�t".

- Franciaorsz�g tank�nyv�r�s�ban meg�rz�dik a rom�nok hat�sa. T�rt�neti munk�ikban gyakran tal�lkozunk ilyen jelz�kkel: "a magyarok v�rt ittak", "nyers h�ssal t�pl�lkoztak", "korb�ccsal kellet �ket harcra k�nyszer�teni" stb. Augustin Fliche (1930) szerint "a magyarok K�z�p-�zsi�b�l sz�rmaznak, ahol nom�d �letm�dot folytattak… miut�n f�ltek az �jabb beseny� t�mad�st�l, k�nytelenek voltak a K�rp�t-medenc�be menek�lni. Charles Seignobos (1938) nagy t�rt�nelmi munk�ja szerint "a nom�d magyarok szem�ly�ben Nyugat �j f�lelmetes ellens�get ismert meg, amely a beseny�kt�l �zve a X. sz�zadban jelent meg Eur�p�ban". Az 1980-ban megjelent nagy francia Eur�pa-t�rt�net a magyar honfoglal�st egyetlen mondattal int�zi el: "A X. sz�zadban a magyarok az avarok egykori ter�let�t elpuszt�tott�k �s letepedtek Pann�ni�ban". Lucien Musset (1956) szerint a magyarok honfoglal�sa "egy �ld�z�tt kis n�p tudatosan el�k�sz�tett tette… a magyar a nagy tat�r faj finn �g�b�l sz�rmazik".

- A spanyol, az olasz �s a sv�jci tank�nyvek szerint a finnugor nom�d magyarok a Fekete-tenger �szaki r�sz�n �tv�z�dtek, majd le�rj�k, hogy a kalandoz�saikkal v�gig puszt�tj�k Eur�p�t.

- Az angol �s az amerikai t�rt�n�szeknek zavaros k�pei vannak a magyars�g eredet�r�l. �ltal�ban "lapp-magyar" vagy "mongol-magyar" rokons�gr�l �rnak. J.M. Wallace-Hadrill (1961) "�jbarb�r t�r�k-mongol magyarokr�l" �r. O. Halecki (1952) szerint "a magyarok �r�kre elv�lasztott�k egym�st�l s d�li szl�vokat az �szaki szl�vokt�l… a magyarok megjelen�se v�glegesen elt�r�lte a morva �llamot". Az Amerikai Egyes�lt �llamokban American Museum of Natural History kiad�s�ban (f�szerkeszt�: G�ran Burenhult) 1999-ben megjelent vil�gt�rt�netben ezt olvassuk a magyarokr�l: "A magyarok szl�vok, de n�h�ny �vsz�zaddal ezel�tt felvett�k azt ur�li nyelvet, amelyet a szib�riai n�pek is besz�lnek". J.M. Wallace-Hadrill The Barbarian West c�m� ugyancsak 1999-ben megjelent k�tet�ben ezt olvassuk: "A magyar hord�k eur�pai megjelen�s�k ut�n mintegy hatvan �vig fosztogatt�k Eur�p�t".

- A jap�n t�rt�n�szek (Imaoka Dzsuicsir� 1888-1973) viszonylag tisztess�gesek, b�r tudatlanok a magyar �st�rt�net t�m�j�ban. "A magyarok valaha az ur�li hegyek alj�n �ltek, ahonnan nyugatra, Magna Hungari�ba k�lt�ztek, k�s�bb nyugatabbra v�ndoroltak, majd a beseny�k t�mad�sai k�vetkezt�ben 895-ben elfoglalt�k a K�rp�t-medenc�t. M�s �zsi�b�l Eur�p�ba behatol� sztyepi n�pekt�l elt�r�en a magyaroknak siker�lt �llamot alap�tani �s saj�t nyelv�ket �s kult�r�jukat meg�rizni".