vendgknyv

 

 

Frisstsek

2012.02.22: Az utols idk cm cikk felkerlt a Misztika s valsg rszlegbe. 2012.01.02: Melyik Isten az igazi? -cm cikk kerlt fel a Misztika s valsg rovatba. 2011.12.08: Egy jabb cikk kerlt fel a Misztika s valsg menpontba. 10.22: Felkerlt egy cikk a Misztika s valsg rovatba a kszl j vilgrendel kapcsolatosan. 2011. 04 h: Folyamatosan megjul az oldal klsleg, prblom mg tetszetsebb, figyelemfelkeltbb varzsolni, hamarosan bvtem a tartalmat is. 2010. 02.14: Feltettem a Magyarsg rszlegbe kt figyelemremlt rst. 2009. 09.27: A Magyarsg rovat bvlt egy hosszabb llegzetvtel rssal. 03.08: a Magyarsg rszlegbe feltettem egy Petfi verset, mely sajnos napjainkban is igen aktulis. 01.03: Feltettem az j frumot, melyben minden kedves ltogatm elmondhatja ami t rdekli, tmkat nyithat, beszlgethet, megvitathat szabadon brmit. Csak egy egyszer regisztrci, s frumozsra fel! 2008.12.24: A Kptr fantasy kpek s angyalok rszlege bvlt pr kppel. 12.22: Bvtettem a Misztika s valsg rovatot a Fizikai testnk talakulsa cm cikkel. 12.21: bvlt a Kptram fantasy kpek s magyarsg rszlege. 11.29-n bvtettem as Zenetrat. 10.07: Feltettem a Magyarsg rovatba a Rgi Magyar ldst. 08.24: Kibvtettem az tmutats menpontot Jzus tovbbi tantsaival. 07.26: Bvlt a kptram fantasy kpek rszlege 3 db kppel, valamint a magyarsg rszleg 1 kppel Juli jvoltbl. 07.13: A Magyarsg rovat bvlt egy nagyon tanulsgos rssal (Magyarorszg trtnelme) 06.28: Feltettem a menrszlegbe legfell egy rst, mely minden magyar szmra elolvasand, amely tkerlt azta a Magyarsg rszlegbe. 06.26: Bvlt a Videk rszleg 3 Kormorn klippel. 06.08: Bvtettem a Misztika s valsg rovatot a Turini Lepel cm rsszel. 05.12: Mtys kirlyunk trnralpsnek 550 vfordulja alkalmbl felraktam egy cikket a Magyarsg rszlegbe (Mtys kirlyunkrl), tovbb kibvtettem a Spiritulis versek rovatot (Spiritulis versek 8)  05.01: Feltettem az rpdsvos zszlrl egy ismertet rst a Magyarsg rovatba. 04.07: Hrom rssal bvlt ismt a Magyarsg rovat. 04.06: Felkerlt a Misztika s valsg rovatba egy jabb rs: risok ltek a Fldn? -cmmel. 03.28: A Magyarsg rovatot bvtettem egy hosszabb llegzetvtel cikkel (A Krpt-medence klnleges adottsgai) 03.25: Feltettem Pterbcsi egy msik, az elzvel szoros sszefggsben lv alkotst a kptrba, valamint egy jabb link kerlt be az ajnlott oldalak kz, (Mert a Haza nem elad!), tovbb egy versel bvtettem a Mott rovatot. (Ahol Isten van)  03.15: Felkerlt Pterbcsi alkotsa, az "Ezer v remnye" cm fafarags fnykpe a kptrba, valamint a Magyarsg rszlegbe. 02.24: Feltettem egy jabb cikket a Magyarsg rovatba (A Csodaszarvas regje) 02.10: Felkerlt 4db jabb versem (Spiritulis versek 7.)  02.08-9: Hrom jabb cikkel bvlt a Magyarsg rovat,valamint 2 db kp kerlt fel a kptr Magyarsg rszlegbe.

 

    

 

Hun-Web Linkek

       Magyar Honlap Linkek       

 

  

 

 

 




Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Ltogatk szma
Induls: 2007-09-03
 
Magyarsg: Mag-rsg
Magyarsg: Mag-rsg : Az smagyarok viselete

Az smagyarok viselete


Dr. Kiszely Istvn

AZ SMAGYAROK VISELETE
seink ltzke


seink ruhzatukban az zsiai ruhadarabokat hordtk s azokat fejlesztettk tovbb, gy Eurpban egyedlll viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink si formban Magyaroszgon megrtk a mt. A mvelt Eurpa -, majd a tbbi fldrszek - nem a rmaiak s a biznciak tgit vagy a germnok szr- s llatbr ltzkt, hanem a magyarok viselett vettk t. A kazakbl lett az "zak", a kazakbl s a nadrgbl lett az "ltny", a hromnegyedes cipinkbl lett a "mokaszin", a kaftnbl lett a "kabt", a kepenegbl lett a "tlikabt" s a kalpagbl alakult ki a "kalap". Errl - mint sok minden msrl - a vilg megfeledkezett.

A magyarok jlltzttsge messze fldn hres volt. Gardzi rta 920 tjn, hogy "a magyarok ruhja brokt, fegyvereik ezsttel vannak kiverve s gyngykkel berakottak". A jlltzttsg seinknl annl is inkbb volt feltn, mert a jlltzttsg nemcsak az elkelkre, hanem a szabad harcosokra s a kznpre is rvnyes volt. Nem vletlen, hogy a "Dzsajhni-hagyomny" tbb szvege rja, hogy "a magyarok nagyon gazdag emberek", illetve "vagyonosak s szembetnen gazdagok". Blcs Le csszr kiemeli, hogy a magyarok a "perzsa-arab divatot utnozzk"; ezt ersti meg Ibn Ruszta, aki szerint a "trkk" "ruhzata hasonl a mohamedn ruhzathoz". II. Szilveszter ppa (+1003) jegyezte meg, hogy "egy np van Eurpban, amely nem eurpai: a magyar". Az smagyarok viseletre jellemz volt, hogy a frfi- s a ni viselet kztt alig volt klnbsg; legfeljebb a nk ruhi finomabb anyagbl kszltek.

A ruhaanyagok egy rsze arab-perzsa s biznci kzen jutott el a magyarokhoz, a "brokt" elnevezs a perzsktl kerlt a trkkhz, gy hozznk is. Trk eredet sz a brsony is; ruhaanyagknt val hasznlata seinknl ltalnos volt. Ibn Ruszta lerja, hogy "a magyarok selyembroktot, sztteseket s ms biznci iparcikkeket vsrolnak a biznciaktl". Gardzi a kznp "kendervszonbl, lenvszonbl, brbl, prmbl s nemezbl" kszlt ruhit emlti meg. A "vszon" sz perzsa eredet; pldzza a lovas npek szerept a ruhzatok kialakulsnl. "Kender" szavunk egyarnt jelentett kendert s lent, az arab "katan" sz viszont lent, lenvsznat jelent; nyelvszeink szerint lehetsges, hogy "ktny" szavunk innen szrmazik. Nem emltettk az auktorok a termszetes gyapjbl kszlt ruhaanyagokat, hiszen ez Eurpban ismert volt. seink a szlv eredet "ruha" sz helyett rgebben "lt" s "gnya" nven neveztk viseletket. Az emltett anyagokon kvl termszetesen hidegben llati brket is hordtak. seink htkznapi viseletkhz a vszon, a br, a nemez stb. ruhaanyagokat s a ruhkat maguk lltottk el.

A frfi-viselet

- A frfiak (s nk) felstestt felll nyak rvid finom kender- vagy lenvszonbl kszlt dsztelen ing fedte, melynek fodrozd ujjt csukljuknl, amint a nadrgot a boknl leszortottk. Ilyen leszort ezstpntok a zemplni srbl is kerltek el. Az ing nyaka mereven felllt, akrcsak a mai "orosz" ingek, de volt olyan honfoglalskori ing is, amely kzpen gomboldott. Voltak vltozatok, ahol az ing szinte a trdig rt s amelyet derkon szles brvvel szortottak le. Ezen bevarrott ujj ing mellett gyakori volt a mellvarrott szabs ing, amelynek ujjait kzvetlenl a nyak mell varrtk s korcban fut madzaggal hztk ssze s a knnyebb felhzs cljbl kis ngyszgletes hnaljfolttal, n. plhval lttak el. A ruhk sszektsre gombokat, pitykket, szalagot s ktt hasznltak. Az egyszer varrsbl alakult ki az inghmzs divatja. A frfiak s a nk - mint minden bels-zsiai lovas np - altestkn is hordtak hossz alsruht, amely szintn lenbl vagy kenderbl kszlt. Hideg id esetn tbb alsruht is magukra ltttek. A felsruha alatt teljes alsruhzatot is viseltek; s az alsruha viseletnek divatjt a magyarok hoztk be a "kultrlt" Eurpba. Ezt az alsnemt a "szkta kabttal" egytt a biznci forrsok is megemltik. A frfiak szk alsnadrgjt korcba fztt zsineggel hztk ssze s ktttk meg derkon. A frfiak mokaszinba vagy csizmba befogott b nadrgot viseltek, amilyent a hunok kecskebrbl ksztettek. (Itt meg kell jegyezni, hogy a vszonbl kszlt b "gatya" a szlvok alsruhnak hordott ruhadarabja volt, amely a XIX. szzadban "bvlt" s rojtosodott meg fitogtatva a paraszti gazdagsgot; semmi kze seink viselethez). A "szkely-harisnyhoz" hasonl szk posztnadrg sem volt seink viselete, az csak a XII. szzadban idegen hatsra jtt divatba.

- A frfiak felsruhja ujjas, derkban vvel tkttt, textilbl vagy branyagbl kszlt derkon alul - combkzpig - s "hromnegyedes" nemesfm veretekkel vagy felvarrott rmkkel kestett ujjas kabt, a kaftn volt. E kabt vagy gombra nylott, vagy a kt szrnyat vvel szortottk a testhez. E kaftn jobbkezeseknl balrl jobbra nylott, hogy a nyilazsnl ne legyen akadly. A lovagls miatt a kaftn nemcsak htul, de ktoldalt is fel volt vgva. Ezt a kabtot a biznci trtnetrk "szkta kabtnak" neveztk. A dolmny csak a trk idkben kerlt haznkba, a zeke vagy kank is ksei szrmazk. A nemezbl kszlt kepeneg (kpnyeg) neve trk eredet s si bels-zsiai viselet. Ez eredetileg nemeztakar lehetett, melyet rossz idjrskor vettek fel. A szrs brbl kszlt kdmnnek, mint ujjas szrmeviseletnek van rvid s hosszabb vltozata; si eurzsiai trk viselet. Rgebben bekecsnek, kozsoknak, dakunak s kuzsnak is neveztk. A rgebbi fajtk egyenes szabsak voltak, az jabbak derkban toldottak.

A szokmny sz vastag, ltalban durva gyapjbl kszlt hossz, b felltt jelent. A kisbunda subhoz hasonl lepelszer, ujjatlan felsruha. seink igen kedves felsruhja a panykra vetett szr volt; neve nemcsak a ruhadarabot, hanem az anyagot is jelentette. Psztorok dszesen hmzett darabjait a legutbbi ideig viseltk. Az si subt (gubt) -, amely gallros, csuklys viselet - tglalap alak darabokbl szabtk. A subt tbbnyire a psztorok maguk ksztettk; mintegy 10-12 juh brbl kszlt, dszesebb darabjai npviseletnk legszebb alkotsai kz tartoznak. A "suba" sz, amint a viselet is arab eredet, de a trk npek igen rg tvettk. A htibr szabs-varrs nlkl "kszlt"; e sz nem jelentett mst, mint lenyzott prmes brt, amelyet nyakukba vetve viseltek. seink kacagnya is affle htibr lehetett, br - az jabb kutatsok szerint - a kacagny mai formjnak semmi kze sincs honfoglal seinkhez; ez a ruhadarab nmet kzvettssel a XVII. szzadban kerlt hozznk. A htibr "ellentte" az elbr, amelyet a mellre ktztek. Az ell gombold lajbi sisgt nem tudjuk igazolni.

- A kucsma hegyes br- vagy nemezsveg, amelynek cscst szpen dsztett fmbl ksztett elkppal lttk el. seink fejkre kerek vszonsapkt, tlen karimtlan brnybr sveget vagy prmszegly kalapot hztak. Bels-zsiai analgik alapjn felttelezhet, hogy a honfoglalk sapkjnak a fle lehajthat volt. A karims, kzpen gla-alak fejfed svegszer felsrsze csapattestenknt ms s ms szn volt; gy csatban - akrcsak a bels-zsiai hunoknl - a mozgsukat jl meg lehetett figyelni. A magyarok kucsmjra utal adat a X. szzadbl szrmazik, amikor is "a belga pspkk magyar kucsmt viseltek". Sisakot seink csak ritka esetben hordtak; Beregszszbl szrmazik egy sisak-lelet.

- seink rvid szr, puha talp s puha anyag mokaszin-szer csizmt hordtak. E fltt a nadrg als vgt sszektttk. A fldmvessggel foglalkozk a puha csizmt munkjuk ignye miatt kemny csizmkkal vltottk fel. Bod Pter (1712-1769) rja, hogy "a tsizma a trktl jtt a magyarok kz. Kezdetben a hadakoz, lhton jrk viseltk". Ksbb az ri csizmt - mivel az sokba kerlt - csak nnepnapokon viseltk, htkznapokra viseltesebbeket hordtak. A legrgibb magyar csizma a "fordtott csizma", ahol a kifordtott teljes szrrszhez a sarokrsz kihagysval szurkos fonllal a sarkt sszevarrtk, ezutn vzben ztattk, amikor aztn megpuhult, visszafordtottk. A sarknl cseresznye- vagy fzfahncs kreggel lttk el s itt hozzvarrtk, majd vizesen kaptafra hztk, ahol a formnak megfelelen kiszradt. Semmi adatunk nincs arra, hogy seink valaha is bocskorban vagy sarban jrtak volna, br ez a mongliai s a szkta srokban elfordul.

- A ruha-kiegsztk. A magyarok nemzetsgeinek vezet csaldjai s katonai ksretk elkeli hatalmukkal, szrmazsukkal, de egsz megjelenskkel igyekeztek mltsgukat kihangslyozni. E rangos rteg ignyei sajtos mvszetet hvtak letre. A rnk maradt emlkek legnagyobb rsze a viselet tartozka; kszerek, a ruhzat ktmnyei, felszerelsi trgyak s fegyverek. A pompa legnagyobb rsze - a ruha - ma mr nem ll rendelkezsnkre, csak a fmbl kszlt "tartozkokkal" gazdlkodhatunk.

A veretes v a szabad ember jelkpl szolglt; a trsadalomban elfoglalt helyt hatrozta meg, br a "rangjelzs" seinknl - a lthatsg miatt - a lszerszmon volt. A trk nyelvben az v, "kur" sz a rangot, a trsadalmi helyet fejezte ki. Az 1069-ben r trk Ktagdu biligben olvassuk: "a kis veket a nagyokkal ne engedd keveredni". Az trk nyelvben a "kudas" sz "vtrsat", azaz azonos trsadalmi rteghez tartozt jelentett. Ahogyan az szvetsgi Szentrsban a frfiakat s a nket egymstl "falravizelknek" s "fldrevizelkknt" klnbztetik meg, gy a bels-zsiai trk npek a frfiakat a nktl "veseknek" s "v nlklieknek" neveztk. Honfoglalink ltalban dsan kivert arany, aranyozott, ezst vagy ezst dszekkel kivert kes veket hordtak. A kzrendeknl ez dsztelen, vascsattal sszefogott volt. Az vrl pratlan szm szjon - nha egszen trdig - veretes "szjvg" lgott le. A felntt sorba kerl ifjakat szertarts kzepette "felvezssel" avattk frfiv errl mr Kashgri is tudst 1074-ben.

Az vrl csngtt le a szablya, a tegez, az j, a tarsoly s a ks. Ennek indoka az volt, hogy a lovas npeknl a trzs fltti rsznek szabadon kellett mozognia, hogy a harcos jt mindig szabadon tudja hasznlni. A tarsoly a szjon csngtt le, szjt is s fedelt is nemes veretekkel dsztettk. A tarsolyban kovt, taplt s csiholaclt tartottak. A tarsolyok fedlapjt rtttel, brzssel, intarzival vagy poncolt fmlemezekkel dsztettk. Dsztsket ltalban nvnyi motvumok, vgtelen hlba sztt palmettk, letfa-brzolsok, nha si mitolginkhoz tartoz llatalakok alkottk. A tzszerszmok a tzgyjts szerszmainak emlkt rzik. Honfoglalink ksei mereven zesltek nyelkbe. A ksek egylek voltak, evsnl a hsok feldarabolsnl hasznltk. A gazdagabb frfisrokban gyakran talltak ivcsszt (ivpoharat), amely szintn az vrl fggtt le. Az ivkrt fejedelmi jelvny volt. seink a X. szzadban az ezstpnzeket nem a kereskedelemben hasznltk, hanem azokat - akr 30-40 darabot is - ruhikra, lszerszmaikra vagy csizmikra dszknt varrtk fel. Az elkel frfiak ruhikat igen dszes veretekkel dsztettk, amelyeken megtalljuk a palmetta-mintkat s az letfs motvumkincset.

- A hajviselet. Az zsiai trk npeknl a hajnak a homloknl val levgsa volt a divat, htul a vllig r hajukat a frfiak stkbe, tincsekbe fogtk s azt karikkkal rgztettk. A varkocsba font hajat arany-, ezst- vagy bronzkarikkkal fztk ssze. A hajviseletnek seinknl rangjelz szerepe is volt; az elkelk ritkbban nyrtk hajukat s azt gyngykkel kestve hordtk. Amg seink hajukat ell nyrtk, addig a keresztny Eurpa mr hossz hajat viselt. E kettssg az eurpaiak nemtetszst vltotta ki. Amikor 1279-ben a kunok megkeresztelkedtek, ezt csak gy vllaltk, ha hajuk megnyrst tovbb is engedlyeztk.

seink ni viselete

A bels-zsiai npekre jellemz, hogy a nk frfiak mdjra ruhzkodtak; ez az eurpaiak szemben visszatasztnak tnt.

- A ni fels-viselet kzpen gombold s ktoldalt valamint htul derkig kivgott ujjaskabt, az un. kazak volt, ami fl kaftnszer kpnyeg kerlt. A ni kazak hromnegyedes hosszsg volt, amelyet, hogy a lra fel lehessen szllni nemcsak htul, hanem ktoldalt is felvgtak. A megmaradt veretek alapjn tudjuk, hogy ezek a kazakok derkban "svjfoltak" voltak, szleit prmekkel vagy fmveretekkel dsztettk. A ni kaftn vagy ell nyitott volt s gombsor tartotta ssze, vagy szrnyt kt oldalra csaptk. Ez a felsruha a trdet is takarta; szeglyt gyngy- s fmdszekkel kestettk. A derkon prtavvel csatoltk ssze. A felstestet bort ruhk ujjai mind derkbl szabottak voltak. A kazakot b s csizmba szortott nadrg fltt viseltk. A ni felsruha egyforma volt akr egy fejedelemasszony, akr egy szegnyebb nprteghez tartoz viselte. A klnbsg mindssze a dsztmnyben mutatkozott. A szegnyebbeknl nem tallkozhatunk fnyz anyagokkal; k hzilag kszlt vastagabb vszonbl, gyapjbl vagy posztbl kszlt ruhkat hordtak.

A ni ruhk fontos alsruha-darabja a pendely, olyan vszonlepel volt, amelyet oldalt sszevarrtak s a derkon megktttek. Valsznleg akkor vlt nll ruhadarabb, amikor a hossz-ing megrvidlt. Az idk folyamn - a XIII. szzadban - az si pendely alsszoknyv alakult s szoknyt, majd ktnyt ktttek flje. A kzbls szakaszt a csngk flig ktny, flig lepelszoknyja, a "katrinca" vagy a kalotaszegi nk ell nyitott, feltrt "muszuj"-szoknyja kpviselte. A nk viselete tbbrteg volt; az ingre tbb rtegben borult a felsruhzat (kazak vagy kaftn). A finom lenvszonbl- vagy kendervszonbl kszlt bal vllon egy gombbal kapcsold ing nyaka merev, ll nyak volt, fmveretekkel. Az ing magas nyakt gyakran csngk vagy gyngyk dsztettk.

A honfoglals kori srokban csngs s korongos prta-maradvnyokat talltak. A prta nem egyszer mezkre tagolt szles pntokbl llt, amelyrl csngsor fggtt a homlokra. A lnyok prta jelleg fejdsznek teteje nyitott lehetett, ahogyan erre "hajadon" szavunkbl s klnbz npi szlsokbl ("bektik a fejt") kvetkeztethetnk. Hajfonataikba a nk gyngyket, fmkarikkat, kagylkorongokat s tfrt pnzeket fztek; igen szpek a pros korongos varkocsdszek, amelyeket tbbnyire aranylemezekbl ksztettek s nvnyi motvumok mellett klnfle csods llatok is dsztettek. A ni srokban tallt leletek alapjn tudjuk hogy a nk is vvel rgztettk felsruhjukat. seink viselett legtovbb a torockiak s a kalotaszegiek rztk meg.

A honfoglals kori nk ppoly alacsony szr veretes csizmkat hordtak, mint a frfiak; alatta vastag harisnyt viseltek. Honfoglal asszonyaink csizmja oldalt varrottak s puha talpak voltak, orruk felfel hajlott. Lehetsges, hogy mr a honfoglals korban ismertk a sarkos csizmt; a sarok a kengyel htracsszst akadlyozta meg. A csizmk ltalban brbl kszltek, de hordtak nemezcsizmt is. A ni csizmnl a sznnek is jelentsget tulajdontottak; ezt npi szlsaink is rzik: "Piros csizma tncba val, srga csizma srba val".

- A ni ruha kiegszti. A honfoglal magyar nk viselete a frfiaknl is pompsabb volt. Gyngyvarrottas vagy pitykkkel dsztett ingjk fltt ngyzetes veretekkel vagy prselt rozettkkal szeglyezett kaftnt viseltek, amelyet a derekukon ugyancsak fmdszes, olykor csngs veretekkel kivert v fogott ssze. Broktbl, selyembl kszlt kntsk fmdszeihez hasonl ktmnyek szeglyeztk a lenyok prtjt s az asszonyok svegt. Dszes fej szgecsekkel volt kiverve csizmjuk is. kszereik is gazdagabbak a frfiaknl, br a magyar nk nem hordtak tl sok kszert; ennek szerept seinknl a ruhzat vette t. Kialakultak a ruhakszerek, amelyek sajt funkciikon tl a ruhzatot is segtettk abban, hogy a gyakorlati ignyeken tl kest, jell vagy hiedelem eredet clokat is szolgljon. Az kszerek si funkcija a npi rtegeknl maradt meg csont, szar s lszr formban. Viseltek flbevalkat, karpereceket s gyrket. Az asszonyok lovnak szerszmjai is kesebbek. A nk szmra kszltek az ezstlemezekbl kivert vagy csontfaragsos berakssal dsztett kpj nyergek is. Sokfell ismert a ma is l keleti - fleg bels-zsiai - szoks, hogy a nk hajfonatukba klnbz kessgeket, gyngyket, tfrt pnzeket fznek. Hasonl dszeket tallunk a honfoglalskori ni srokban is. Varkocsukba egyszer fmkarikkat fztek, csiszolt kagylkorongokat fggesztettek. A nk legfeltnbb kessgei a nagy vltozatossgban ksztett pros korongos varkocsdszek voltak. Ruhikon a gombok ltalban veretesek voltak.

Br a nk kszereit ugyanazok az tvsk ksztettk, mint a frfiakt, mgis nagy a klnbsg kztk; a nagyszentmiklsi frfi aranykszlet meglepen egyszer, mg a ni kszleten pomps llatok nyzsgnek termszetelv s mitologikus elemekkel keverten. Az llatbrzolsok fleg ni holmikon jelennek meg. rdekes megfigyels, hogy seink tjaik, majd a "kalandozsok" sorn megszerzett kszereket sohasem hasznltk, hanem azok beolvasztva alapanyagul szolgltak. Idegen kszerek magyar srokbl nem kerltek el. Honfoglal magyarjaink csak sajt tvseik ltal ksztett, sajt jelkprendszerkkel dsztett trgyakat viseltek.

-A ni kszerek kzl a legjelentsebbek a prosan elfordul hajfonatdszek, amelyeket a srban tallt helyzetk miatt "mellkorongoknak" neveznek. Ezek mvszi kivitelk miatt prhuzamba llthatk a frfiak tarsolylemezeivel. A mellkorongok varkocsba fzve vagy szjon csngtek le s a mellet takartk. Nha gyngysor is fggtt rajtuk. E korongokon tbbnyire az letfa-palmetta fja magaslik, de sas-, turul-brzolst is ismernk. A fggesztett, aranyozott htter csngs korongok jrs kzben tvettk a mozgs ritmust s menet kzben csilingel hangot adtak. A korongok vagy ntssel vagy vkony ezstlemez kidolgozsval kszltek.

- A bogysoros flbeval keleti rksgnk, viszont a granullt darabok mr eurpai ksztseknek tnnek. rpd magyarjainak tvsei a dombortsnak - a poncolsnak - kitn mesterei voltak. A X. szzad kzepe utn megjelennek a nemcsak a magyarokra, hanem ms lovas npekre is jellemz S-vg karikk, amelyeket a hajfonatba, kendre vagy szjra fzve hordtak. Bels-zsiai szoks, hogy a nk hajfonatukba klnbz kessgeket, gyngyket s tfrt pnzeket tesznek.

- A nyakperecek sodrott huzalokbl kszltek s vgeiken sszekapcsolsukra hurok s akaszt szolglt. A nyakperecekkel egyidben terjedtek el a flholdas csngk.

- A honfoglal magyar nk srjaibl gyngyk is kerltek el. seink ezt nem gyngysorban hordtk, hanem egyenknt varrtk fel ruhikra, fejket takar kendikre vagy prtikra.

- A karperecek ugyangy csavart eljrssal kszltek, mint a nyakperecek; van kztk vastag aranyszlakbl sodrottak, amelyeknek a vgre ttott szj szrnyek fejt hztk r; ezeket nevezik "kgyfejes" karpereceknek. Nmelyik karperecben igazi drgak is van s tallunk kztk olyanokat, amelyek si hitvilgunk jelkpeit brzoljk.

- seink gyri egyszerek voltak. Bennk elhelyezett kvek szne s fajtja vdett a ronts ellen. III. Bla s Klmn kirlyunk feliratos grntkves gyri a kszvnytl vtak.

- Srokbl gyakran kerltek el ing- s nadrg szrait sszefog kar- s lb fmszalagok. 

 


 

 

Nvnap

 

  

 



 

 

 

 

 

 

 



 

 

 

 


 

 
  

 

 

 

 

 

 

 


Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!