Egy lehetséges jövőkép a Kuruc.Info hírportálról:

Valahol Európában - olvasónk visszatekintője 2030-ból
2008-02-07. 16:33


Valahol Európában, egy kis országban nagy dolgok történtek az évezred első évtizedében.
Az ország vezetői olyan szinten korruptak lettek, oly elképesztő szándékos rombolást vittek véghez ebben az országban, hogy lakói már nem bírták tovább elviselni az élősködők pofátlan tolvajlásait, a magas adókat, a mértéktelen kizsákmányolást.

Az érdekvédelmi szövetségek, kamarák, egyesületek végre felismerték, hogy egységesen kell fellépniük a nemzetellenes, országrabló „politika elitnek” nevezett tolvajbanda ellen. Pedagógusok, egészségügyi dolgozók, karhatalmi szervek, közlekedési dolgozók végre összefogtak. Megegyeztek egy Nemzeti Minimumban, melynek része a Kormány megbuktatása, az ország talpra állítása gazdaságilag-erkölcsileg, és országos-általános sztrájkot hirdettek. A sztrájk alatt a radikálisnak nevezett szervezetek folyamatosan akciókat szerveztek a parlamenti pártok és gazdasági kötődéseik ellen. Az ország teljesen megszűnt működni, ezért – és egyesek szerint erős külföldi nyomásra – a Kormány lemondott.

A Kormány lemondása után azonnal kinevezték az Ügyvezető Kormányt, amely kizárólag gazdasági szakemberekből állt. Nem lehetett tagja senki, aki azelőtt bármely politikai pártnak tagja volt. Az Ügyvezető Kormány azzal a feladattal jött létre, hogy politikamentesen, kizárólag gazdasági szempontokat figyelembe véve tartsa fent az Ország működőképességét az új Kormány megalakulásáig.
Azoknak, akik a történteket megelőző 20 évben a politika irányításában részt vettek, azonnal zárolták az összes számláját. Az országot nem hagyhatták el, a külföldön tartózkodóknak kötelező volt visszatérniük és az igazságszolgáltatás rendelkezésére állni, amíg érintettségük az állami vagyon széthordásában nem tisztázódott. Amennyiben ezt nem teljesítették, azonnal nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellenük. Amennyiben fél éven belül nem kerültek elő, zárolt vagyonuk az Állam tulajdonába került.
Az Ügyvezető Kormány felállított egy 300 fős – független jogászokból, könyvelőkből, adószakértőkből, bírákból álló – Nemzeti Ellenőrző Hivatalt, melynek feladata, hogy a privatizációnak nevezett szabadrablás során ellopott állami tulajdon sérelmére elkövetett szabálytalanságokat, könyvelési trükköket feltárja, és a törvénytelenségeket, csalásokat felderítse. Felhatalmazásuk volt bármely cég, bármely intézmény iratait, bevallásait megtekinteni. Díjazásuk a visszaszerzett és az államkasszába befolyt vagyon 10%-a, melyet az ügy lezárása, és a vagyon állami tulajdonba kerülése után azonnal kézhez kaptak. Nem voltak évekig elhúzódó perek, a leghosszabb sem tartott fél évnél tovább, a Hivatal érdekében állt minél gyorsabban végezni egy-egy esettel.

Az Ügyvezető Kormány elkészített egy új költségvetést, melynek a záróegyenlege nem lehetett negatív. Csak annyiból gazdálkodhattak, amennyi a tervezett bevétel volt.

Mindeközben a kormánybuktató szervezetek elkészítették az ország új Alkotmányát, mely a régi, XX. század közepéig működő Alkotmány alapjaira épült.

Különös tekintettel voltak a következőkre:

Az Országban ingatlantulajdona csak állampolgársággal rendelkezőnek lehetett;

Állampolgárságot kapott azonnali hatállyal mindenki, aki nagyszülőig hivatalos iratokkal bizonyítani tudta, hogy ezen ország államalapító nemzetéhez tartozik és ismeri alkotmányát.

Az Országgyűlés által meghirdetett népszavazásokon, választásokon csak azok vehettek részt, akik az Ország területén bejelentett állandó lakcímmel, adószámmal rendelkeztek, és egészségbiztosítást fizettek. Kivételt képeztek a kettős állampolgársággal rendelkezők. Ők sem szavazati, sem választójoggal nem rendelkeztek.

A kiemelt tételek közé tartozott, hogy a mindenkori Kormányzat köteles minden eszközzel kiállni határokon belül és kívül állampolgáraiért.

Az Országban élő, magukat más nemzetiségűnek valló állampolgárok azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a többségi nemzetiségűek.

Az új Kormány megszüntetett mindenféle párt-, szakszervezeti-, és egyéb szervezeti állami támogatást. Mivel e szervezetekbe való tömörülés az állampolgárok önálló döntésének hatáskörébe tartozik, ezért ezek a szervezetek amennyiben működni akarnak, tagdíjakból kötelesek magukat fenntartani. Tisztességtelenül szerzett vagyonuk visszaszállt az államra, hiszen ezeket az állam bocsátotta rendelkezésükre. Amennyiben tovább is használni akarták az ingatlanokat, az államtól bérleti díj fejében visszabérelhették.

Új választási rendszert dolgoztak ki, mely valóban a népképviselet érdekében született. Kiemelt figyelmet fordítottak a következőkre:

Kétkamarás parlamentet hoztak létre, ahol az alsóházban a képviselők, a felsőházban a civil szervezetek, érdekképviseletek, nemzetiségi képviselők kaptak helyet.

A képviselőknek előírás lett minden évfordulót követő első hónap végéig a választóikat tájékoztatni az elmúlt évben elvégzett munkájukról.

Amennyiben adott választókörzet szavazói nem voltak elégedettek a választott képviselőjük munkájával (min 50%), úgy a képviselő visszahívható lett, helyére egy hónapon belül új képviselőt kell választani.

A már egyszer visszahívott képviselő soha többet nem indulhatott képviselőválasztáson;

Tilos lett a politikai-választási reklám médiákban és köztereken. A választási programok ismertetésére, a viták lebonyolítására a köztévé lett hivatott;

Az Országgyűlés nem fogadott el negatív végösszegű költségvetést.
A gazdaság élénkítése és a munkahelyteremtés érdekében az állam létrehozta saját üzemeit, cégeit, melyek szigorúan ellenőrzött keretek között működtek. Az állami cégeknek minimális nyereségre kötelező törekedniük, de ezt a nyereséget csak az adott terület fejlesztésére ill. kutatásra lehetett fordítani.

Szakítottak azzal a téves értelmezéssel, hogy az „állam rossz gazda”. Az állam nem lehet rossz gazda, csak az állami cég élén ülő irányítók nem voltak az irányításhoz szükséges kellő tudás birtokában. Az új cégek vezetői szakemberek lettek, akiket egy magas szintű kiválasztási folyamat során választottak ki, kinevezésük egy évre szólt, alkalmasságuk esetén ez korlátlanul meg lehetett hosszabbítani - de mindig csak egy évre -, alkalmatlanság esetén mindenféle külön juttatás nélkül távoztak posztjukról. Amennyiben tevékenységével nagy értékű kárt is okozott, azért a törvény előtt felelnie kellett. Ebben az esetben viszont állami cégnél felső vezetői beosztásba újra nem kerülhetett.

Az állami cégek a következő területeken alakultak:

Mezőgazdaság: az állam tulajdonában lévő termőföldön az ország élelmiszerellátásának biztosítása érdekében kellett tevékenykedniük, hogy az ország alapvető élelmiszer-alapanyagból ne szoruljon külföldi behozatalra. A kötelező tartalékon felüli részt az állam értékesítette a világpiacon, mely bevétel az államkasszát növelte.

Kereskedelem: A már működő multinacionális áruházláncok mellett az állam létrehozta saját élelmiszerláncát, melyben kizárólag az állami cégek ill. az állam területén működő, külföldi tulajdon-mentes cégek szerepeltethették termékeiket. Minden 3000 főt meghaladó településen köteles volt az állam működtetni egy ilyen üzletet, hogy az Ország minden lakójának lehetősége legyen ilyen kereskedelmi egységben vásárolni.

Élelmiszeripar: az állami áruházlánc számára termelt, szigorú minőségellenőrzési keretek között;

Gyógyszeripar: célja az ország lakosságának alapvető, olcsó gyógyszerekkel való ellátása;

Közúti-vasúti járműgyártás: az állam egyik fő feladata az országon belüli közlekedés lebonyolítása, az ehhez elengedhetetlen a hazai járműgyártás és karbantartás.

Állami építőipar: az államtól kaptak megrendeléseket az Ország köz-, és vasúthálózatának fejlesztésére, korszerűsítésére. A szociálisan rászorulóknak, akik önerőből nem tudnak építkezni, bérlakásokat építtetett az állam, melyeket szintén ezek a cégek végeztek el. A feladatot alvállalkozókkal nem végeztethették el.

Állami bankhálózat: feladata a kezdő vállalkozások, ill. a lakosság kedvező hitelfelvételeinek, számlavezetésének biztosítása;

Előtérbe került az állam által támogatott alternatív energiaforrás használata mind az ipari, mind a lakossági felhasználás területén, hogy ezirányú külföldi kiszolgáltatottságunk a lehető legkisebb mértékű legyen;

Az állam több víztározót hozott létre az árvízkárok csökkentése és a csapadékhiányos időszakok gazdasági károkozásának csökkenése érdekében.

Az adórendszert egyszerűsítették. Minden jövedelem egységesen 20%-kal adózott. A kezdő vállalkozások kedvezményes kölcsönöket kaptak kellő fedezet mellett állami bankoktól.

Az áfa a legmagasabb, 25%-os, így az esetlegesen adórendszer elől rejtve maradt jövedelmek is magasabb bevételt jelentettek az államnak. Az adóeltitkolást szigorúan szankcionálták összeghatártól függően. A legenyhébb büntetés a be nem fizetett adó kétszerese volt.

Az államadósság rendezése érdekében az Kormányzat tárgyalásokat kezdeményezett a hitelező külföldi bankokkal. Mivel az Állam már a többszörösét visszafizette a felvett kölcsönöknek, és az adósság ennek ellenére még mindig hatalmas, a fennálló adósság eltörlését kezdeményezték. Ellenkező esetben az Ország hivatalosan bejelenti, hogy nem hajlandó fizetni a további uzsorakamatokat, és egyben befagyasztja a területén működő összes külföldi cég számláját. Ennek a bejelentésnek valószínűleg az lett volna az eredménye, hogy a sok-sok eladósodott ország a világon hasonló lépésekre szánta volna el magát, és ez egy megállíthatatlan - nem irányított - világgazdasági válságot okozott volna, amiből a pénz láthatatlan urai már nem biztos, hogy nyertesen kerülnek ki. Hosszas egyezkedés után csak az államadósság felét engedték el, de lemondtak az állam pénzügyeibe való beavatkozásról. A fennmaradó részt a korábbinál jóval kedvezőbb kamatozással kellett visszafizetni.

Az Állam megszüntetett mindenfajta alanyi jogon járó segélyezést, kivéve a gyermekek első 3 évében járó segélyeket. Ám ezt is átalakította, mert nem pénzben, hanem csekk formájában kapták meg a jogosultak. A csekk kizárólag étkezés és gyermekek ellátásával kapcsolatos kiadásokra volt beváltható az Állam által működtetett bolthálózatban, ill. gyermekorvosi ellátást is finanszírozni lehetett belőle. A felhasználás jogosságát személyesen személyi azonosító okirattal kellett igazolni.

A szociális segély megszűnt, helyét a munkanélküli segély vette át, mely több volt, mint a szociális segély, de ennek fejében napi 6 órában közmunkát volt köteles végezni minden rászoruló. Mindenki csak a ledolgozott közmunkaidejére kapott munkanélküli segélyt. Ezáltal sikerült megszüntetni a szemetes utakat, az eldugult vízelvezető árkokat, helyrehozni a belvízzel elárasztott földeket.

A családi pótlék megszűnt, ezt az összeget a bölcsődék, óvodák és napköziotthonos iskolák kapták meg a nevelés és ellátás színvonalának emelése érdekében. A gyermekek teljes ellátásban részesültek az általános iskola befejezéséig, melynek költségét az Állam átvállalta. Tankönyvek, füzetek, irodaszer és az ellátás teljes mértékben ingyenes volt, helyben kapják meg a gyerekek, hazavinniük könyvet-füzetet nem kellett és nem is lehetett. A téli-, tavaszi-, nyári szünet idejére a gyermekek étkezési csekket kaptak, melyet kizárólag erre a célra lehetett felhasználni.

A fogyatékkal született gyermekek emelt szintű családi pótléka is megszűnt. Mivel az ő nevelésük speciális ellátást igényel, az Állam megyei intézményeket hozott létre, ahol szakképzett személyzet foglalkozott velük. A család döntése lett, hogy a bentlakásos vagy a napköziotthonos ellátást választotta.
A gyermekvállalási kedv érdekében az Állam adókedvezményeket adott a nagycsaládosoknak. A cél az volt, hogy csak az vállaljon gyereket, aki el is tudja tartani, de ha van miből eltartani, akkor vállaljon. Egy és két gyermek után 2-2 %-ot, a harmadik gyermektől minden gyermek után 4-4%-ot.

Angol mintára sikerült átszervezni az egészségügyet, mely teljesen ingyenes lett mindenki számára. Az egyik legjobban fizetett állami munkahely lett az egészségügy, mert egy ország számára az egészséges, életerős lakosság elsőrendű szempont.

A hálapénzt egy nagyon egyszerű módszerrel sikerült teljesen eltüntetni: azt egészségügyben dolgozót, akinél felmerült a gyanú, hogy bármiféle ellenszolgáltatást kapott a betegtől, azonnali hatállyal felfüggesztették állásából, és az eset bizonyítása után eltiltották hivatása gyakorlásától.

A törvényeink egyszerűbbek, átláthatóbbak lettek. Az Igazságügyminisztérium egy évet kapott az egyszerűbb törvénykezés kialakítására és egyben szigorítására. Aki ezek után joghézagot fedezett fel a Törvényben, az az adott területért felelő minisztériumi vezető félhavi bérét kapta jutalmul a felfedezett hibáért, a hibázó vezető abban a hónapban csak a 10%-kal csökkentett jövedelmét kaphatta meg. Minden egyes törvényhozási hiba mínusz 10%-ot jelentett az adott vezetőnek.

Fontosabb intézkedések:

Megszűnt az elévülés gyakorlata;

Az állami pénzekkel történő visszaélések büntetési tétele minden esetben a duplája az általában megszokottnak, hiszen az elkövető(k) nem egy személyt, vagy céget, hanem a nép vagyonát károsították meg;
Újra alkalmazták a halálbüntetést, ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy az illető szándékosan, különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal követett el gyilkosságot;

A börtönök önellátóak lettek. Az állam öt év alatt minimálisra csökkentette a börtönök támogatását. A börtönlakóknak termelő, szolgáltató munkát kellett végezni, melyből a börtön fedezte a működéséhez szükséges kiadásai nagy részét.

Az a visszaeső bűnöző, akit egyszer már valamilyen tettéért elítéltek, a második alkalommal már a kiszabható büntetési tétel kétszeresét, harmadik alkalommal a háromszorosát (és így tovább…) kapta.
Az 5 éven túli büntetéseket kizárólag szigorított börtönben volt kötelező letölteni.

Mivel a gyermekek három éves koruktól egész nap hivatásos nevelők irányítása alatt álltak, megnövekedett ezek felelőssége, és természetesen az elvárás is velük szemben. Szigorú alkalmassági vizsgákon kellett részt venni a már működő nevelőknek, pedagógusoknak, és azoknak is, akik ezt a pályát választották.

Fontosabb intézkedések:

A történelem tankönyveket újraírták valós történeti adatokkal ellátva, előtérbe helyezve, hogy múltjára, hazájára büszke, öntudatos, egészséges önbizalommal teli fiatalok induljanak neki az életnek.

Az alsó tagozat 4. évfolyamán nem léphetett tovább, aki írni, olvasni, számolni nem tudott. Az alsó tagozatot minden esetben lakóhelyén oktatták, akár összevont csoportokban.

A testnevelési órák számát heti öt órára emelték, melynek eredményeképpen egészségesebbek lettek a gyerekek, és csökkent az egészségügy kiadása is.

A felsőoktatási intézmények számát csökkentették, és magas követelményeket állítottak a diploma megszerzéséhez, mellyel sikerült visszaszorítani a diplomával rendelkező félművelt réteg kialakulását.

Kulturális kiadásait az állam a duplájára emelte. A megemelt összeg nagy részét a nemzeti örökség ápolására, nemzeti kultúra fejlesztésére fordították.

A külföldön megjelenő hamis valóságtartalmú tanulmányok, kiadványok ellensúlyozására rendszeresen publikáltattak írásokat valós történelmi tényekkel alátámasztva, kétévenként készítettek nemzetközi szintű történelmi témájú filmeket, melyben olyan hazai történelmi hősök jelentek meg, akik tetteikkel példaképek lehettek a fiatalság számára, némiképp ellensúlyozva a tucatszám készült külföldi akciófilmek sztárjait.

Kiemelt szerepet kapott a szomszédos országokkal való kapcsolat új alapokra helyezése. A nemzetiségi autonómia, ill. önrendelkezési jog gyakorlása mellett állt ki az ország vezetése. A nem mindig zökkenőmentes tárgyalások eredményeként 2020. június 4.-én új nemzetiségi határokat határoztak meg.

Ennek alapja volt egy erős, korszerű hadsereg és a megerősödött gazdaság. Megértette végre mindenki, hogy segíteni csak az tud, aki maga nem szorul segítségre. Először önmagunkat kell erőssé tenni, hogy tudjunk segíteni a gyengéken.

Ma már minden nyugodt és békés. Igaz, még mindig vannak kisebb-nagyobb problémáink, de minden megoldott probléma megerősít hitünkben, hogy képesek vagyunk bármire, ha igazán akarjuk, és összefogunk. A megfelelő helyen és időben befektetett energia mindig meghozza az eredményt.
És amíg e nemzet e földön létezik, hálával fog emlékezni azokra, akik oly sok áldozatot hoztak a mai világunk kialakulásának érdekében…

Szebb jövőt!

(Olvasónktól)

Kuruc. info