|
Mit jelent magyarnak lenni spirituális értelemben?
"A magyar a Tudást, mint Szakrális Égi Tant vivők közösségének a neve. A magyarság nem faji kérdés: lélekminőség és jellem."
Vinni, hordozni a Fényt, az isteni magot. Ez valamennyiünk feladata. Vinni a reményt, a szeretetet, a megértést, megbocsájtást a világba. Segíteni az elesetteket, törődni a rászorulókkal, egy mosolyt adni az embereknek.
Mindegy hogy test szerint mely nemzetiséghez tartozik valaki, mindegy hogy milyen a bőrszíne, az igazi érték nem kézzel fogható. Az igazi érték a szívben van, a lélek legmélyéről tör elő, és szebbé, jobbá teszi a világot, ha hagyjuk, hogy bensőnkből az isteni fény sugározzon. Ez a küldetésünk nekünk, kik magyarnak valljuk magunkat! A magyar a Mag-erő népe, a Fénymag őrzője, amely a spirituális tudást hivatott hordozni, és hinteni a földkerekségen. Mindenki magyar, vagyis Mag-Őr, aki szíve legmélyéről annak vallja magát. Aki vállalja ezt a küldetést, és az isteni szeretetet adja tovább a környezetében élők és a világ felé. Nem kell feltétlenül nagy dolgokat cselekedni. Mindenki álljon helyt ott, ahova a Teremtő helyezte. Legjobb tudása, és legjobb lelkiismerete szerint. Nem attól leszünk igazi magyarok, ha hangzatos jelszavakat skandálunk, és történelmi jelképeket lobogtatunk. A magyarság a szívben kezdődik. A spirituális közponban. És az mindenkiben ott van, csak az egyénen múlik, hogy hagyja-e működni magában az isteni magot, vagy pedig elnyomja azt. A lelki-szellemi tisztaság hordozása a magyarság spirituális értelme. A Mag-Őrök, az isteni Fény és tudás hordozói, különféle népcsoportokból kerültek ki. Küldetésük univerzális jellegű volt, vagyis ahová mentek, ott mindenütt egy magasabb szellemiséget képviseltek, egy magasabb erkölcsiséget oktattak. Szellemi tudásukat hordozták magukban a sumér, szkhíta, pártus népek, valamint Dél-Amerikában pl. a maják.
A magyar nép, melynek nyelvében, mondáiban, regéiben, népmeséiben és népzenéjében kódolva vannak ezen szellemi kincsek, ha hű akar lenni ősei küldetéséhez, akkor engednie kell hogy a benne szunnyadó Fény újra felragyogjon, és világítson a sötétségben. Ha nem így tesz, járhat más utat,de akkor lassacskán eltűnik a történelem színpadáról, annyi más hajdani néphez hasonlóan. Isten adja meg hogy ne így legyen, hanem váljunk igazi Fény hordozókká, és folytassuk azt az utat, melyről letértünk, melyet csaknem elfeledtünk, és akkor a "magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez"
A Mindenható kegyelme és szeretete kísérjen utadon!
Neszlényi Balázs
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
