Val�ban �ltek bolyg�nkon olyan l�nyek, amelyeket a mes�k �s a k�l�nb�z� mond�k �ri�sokk�nt emlegetnek? Mindez puszta kital�ci� lenne, vagy val�s alapja van a r�gi m�toszoknak �s mes�knek? A Biblia is eml�t�st tesz ezekr�l a l�nyekr�l, valamint �nok Apokalipszise r�szletesen besz�mol az istenfiak f�ldre sz�ll�s�r�l, akik gyermekeket nemzettek az emberek le�nyainak. K�zreadok kett�, a t�m�val foglalkoz� elgondolkodtat� �r�st. 

Morvay P�ter:

Gig�szok kora
Kik voltak �s mit akartak a nefilimek?

A g�r�g mond�k tit�noknak �s gig�szoknak, a k�na�ni n�pek emeusoknak nevezt�k �ket, a Biblia pedig h�ber�l nefilimek
n�ven emlegeti azokat a rendk�v�li termet� �s k�pess�g� l�nyeket, akik term�szetfeletti sz�rmaz�ssal rendelkeztek, angyalok vagy f�listenek �s emberek ivad�kai voltak. Egy most megjelent k�nyv szerint a f�lig ember, f�lig isteni sz�rmaz�s� l�nyek nem csak a mond�k vil�g�hoz tartoznak: val�ban l�tezett a nefilimek faja, az emberi t�rt�nelemnek legal�bb k�t id�szak�ban d�nt� szerepet j�tszottak, �s tev�kenys�g�k nyomai a mai napig l�that�k a F�ld k�l�nb�z� pontjain.

H�sv�t-szigetek...

Patrick Heron �r t�rt�n�sz �rdekl�d�s�t az keltette fel a gig�szok ir�nt, hogy egym�st�l igen k�l�nb�z� id�ben �s t�rben �l� kr�nik�sok �s m�v�szek is meg�r�k�tett�k az emberekn�l j�val magasabb �s kiv�teles tudom�nyos ismeretekkel rendelkez� szuperl�nyek t�rt�neteit. Kik voltak �k, l�tezett-e valaha itt a F�ld�n egy rendk�v�li faj, �s ha igen, mi lett a sorsuk? Heron a m�toszok, legend�k �s �si dokumentumok szerte�gaz� halmaz�b�l a legr�gibbet, a Teremt�s k�nyv�nek besz�mol�j�t v�lasztotta kutat�s�nak alapj�ul, �s ennek sz�vegeit vetette egybe m�s �kori forr�sokkal, meglep� hasonl�s�gokat t�rva fel. Cikk�nkben ez�ttal csup�n az alapsz�vegekb�l v�logattunk, de a g�r�g mond�kat vagy az egyiptomi vall�st ismer� olvas�k maguk is k�nnyen sorolhatj�k a k�zenfekv� p�rhuzamokat.

A nefilimek els� elj�vetele

„L�n pedig, hogy az emberek sokasodni kezd�nek a f�ld sz�n�n, �s le�nyaik sz�lettek. �s l�t�k az Istennek fiai az emberek le�nyait, hogy sz�pek azok, �s vettek magoknak feles�geket mind azok k�z�l, kiket megkedvelnek vala. ... Az �ri�sok (nefilimek, sz� szerint bukottak) voltak a f�ld�n abban az id�ben, s�t m�g azut�n is, mikor az Isten fiai bementek az emberek le�nyaihoz, �s azok gyermekeket sz�ltek n�kik. Ezek ama hatalmasok, kik eleit�l fogva h�res-neves emberek voltak.” (M�zes els� k�nyve 6,1–4)
A Teremt�s k�nyve szerint teh�t No� kor�ban, az �z�nv�z el�tt idegen angyalok lept�k el a f�ldet, akik szexu�lis kapcsolatba l�ptek azokkal a n�kkel, akiket megk�v�ntak. A Biblia m�s r�szeib�l a teol�gusok, p�ld�ul a magyar nyelv� k�nyvei r�v�n itthon is ismert Derek Prince �gy v�li, hogy az Isten �ltal teremtett angyalok egy r�sze – k�r�lbel�l az egyharmaduk – a S�t�n (Lucifer) buk�s�val egy�tt kiszorult a mennyb�l, �s az univerzum egy alacsonyabb szintj�re lett sz�m�zve. �d�m �s �va teremt�se ut�n t�bb sz�z �vvel fedezt�k fel maguknak az emberi fajt, amely olyan hat�st gyakorolt r�juk, hogy k�z�l�k t�bben – az �jsz�vets�gi J�d�s-lev�l szavaival – „elhagyt�k lak�hely�ket”, �s „bementek az emberek le�nyaihoz”.
A genetikai kevered�s eredm�nyei hatalmasok, gig�szok lettek, akik gyorsan h�ress� v�ltak. A bibliai k�nonban nem szerepl�, �m az egyh�zaty�k �ltal is elismert forr�snak tartott �s gyakran id�zett �nok k�nyve szerint eredetileg „�rz�kk�nt” lettek kik�ldve a F�ldre, �m hamarosan v�gyra gerjedtek a f�ldi n�k sz�ps�ge l�tt�n. Tal�n meglep�, de az �kori irat szerint els�sorban a hajuk l�tv�nya vonzotta �ket ellen�llhatatlanul. Azoknak a l�nyeknek, akiket nemzettek, k�l�nleges tud�st adtak: megtan�tott�k �ket a f�ld �s az �g jeleinek a megfejt�s�re, az asztrol�gi�ra �s az ig�zet fort�lyaira. T�l�k ismert�k meg az emberek az �p�t�szet, az id�j�r�s �s az orvosl�s, de m�g a testsz�p�t�s (kozmetika) tudom�ny�t is. A „hatalmasok” �gy nemcsak t�bb m�ter magas termet�kkel, de titkos tud�sukkal is uralkodni kezdtek a t�bbi ember felett. A kevered�s negat�v k�vetkezm�nyekkel j�rt. A f�ld megtelt gonoszs�ggal, �s az emberek „sz�ve gondolat�nak minden alkot�sa sz�ntelen csak gonosz” lett.
�nok k�nyv�nek a le�r�sa szerint az „(asszonyok) terhesek lettek, �s hatalmas gig�szokat sz�ltek, akik magass�ga 30 sing (13,5 m�ter) volt. �k megem�sztett�k az emberek kez�nek minden gy�m�lcs�t. �s amikor az emberek m�r nem tudt�k tov�bbra is kiszolg�lni �ket, a gig�szok ellen�k fordultak, �s megrontott�k �ket. "�s v�tkezni kezdtek a madarak, vad�llatok, cs�sz�m�sz�k �s a halak ellen is, �s megem�sztett�k egym�s test�t, �s a v�r�ket megitt�k”. Az elszabadult f�ldi pokol – az emberek, �llatok f�ktelen genetikai �sszekevered�se – ellen�re a nefilimek No� kor�ra olyan elv�laszthatatlanul �sszekeveredtek az emberekkel, hogy Isten csak radik�lis beavatkoz�s – az �z�nv�z – r�v�n tudta t�l�k megszabad�tani a F�ldet. A nefilimek magukkal r�ntott�k – egy csal�d h�j�n – az eg�sz emberis�get a pusztul�sba. A Biblia alapj�n a hibrid faj, a „hatalmasok” elpusztultak az �z�nv�zben, m�g nemz�ik, a bukottak az �t�let napj�ig l�ncokba verve az alvil�g legs�t�tebb r�sz�nek, a Tartarosznak lettek a foglyai. A No� �s csal�dja r�v�n t�l�l� emberi faj teh�t l�tsz�lag megszabadult az idegen befoly�st�l – �m csak egy id�re.

...Stonehenge, ...

A m�sodik f�ldresz�ll�s

Az �z�nv�z ut�n 436 �vvel azonban a gig�szok �jra felbukkantak a Bibli�ban. A Mezopot�mi�b�l �rkezett v�ndor, �brah�m, szemtan�ja volt a t�rt�nelem els� feljegyzett region�lis h�bor�j�nak, amelyben n�gy kir�ly sz�vets�ge harcolt �t m�sik kir�ly koal�ci�j�val szemben. „A tizennegyedik esztend�ben pedig elj�ve Kh�dorlaomer �s a kir�lyok, akik �vele val�nak, �s megver�k a refeusokat Asztheroth K�rnajimban, �s a zuzeusokat H�mban, �s az emeusokat S�v�-Kirj�thajimban.” (M�zes els� k�nyve 14,5)
A refeusok n�p�nek �se Rafa volt, akinek a neve „f�lelmetest, hatalmast” jelent. Egy m�sik bibliai r�sz tov�bbi hasonl� n�peket is megnevez. Az Egyiptomb�l val� kivonul�s ut�n az izraelit�k a Mo�b puszt�j�hoz �rtek, ahol „az emeusok laktak abban annak el�tte, nagy n�p, sok �s sz�las, mint az an�kok. �ri�soknak (refeusoknak) �ll�ttatnak vala azok is, mint az an�kok, �s a mo�bit�k Emeknek h�vt�k �ket.” (M�zes �t�dik k�nyve 2,10–11)
Az emeusok neve rettenetest jelent, az an�kok pedig „hossz� nyak� �ri�sok” voltak. An�k Arba fia volt, akinek a neve h�ber�l Ba�l (istens�g) erej�b�l val�t jelent. Azt, hogy az �g�ret f�ldje tele volt gigantikus termet� lak�kkal, a M�zes �ltal kik�ld�tt k�mek is jelentett�k: „Az a f�ld, a melyen �ltalment�nk, hogy megk�mlelj�k azt, olyan f�ld, a mely megem�szti az � lak�it; az eg�sz n�p is, a melyet l�ttunk azon, sz�las emberekb�l �ll. �s l�ttunk ott �ri�sokat (nefilimeket) is, az �ri�sok (nefilimek) k�z�l val� An�knak fiait, �s olyanok val�nk a magunk szem�ben, mint a s�sk�k, �s az � szemeikben is olyanok val�nk.” (M�zes negyedik k�nyve 13,33–34)
A k�na�niak rendk�v�li mez�gazdas�gi ismereteire utalhat az, hogy a kik�ld�tt k�mek t�bb kil� s�ly� sz�l�f�rt�kkel t�rtek vissza, amely fajta ismeretlen volt el�tt�k. Mekkor�k lehettek ezek az �ri�sok? Az egyik n�p kir�ly�r�l, a b�s�ni �gr�l M�zes feljegyezte, hogy az �gy�nak a m�rete mintegy �tsz�r�se volt a mai fekhelyeknek: 571 centim�ter hossz� �s 254 centim�ter sz�les volt. Ebben az �gyban �ppen elf�rt volna a tal�n legismertebb k�na�ni gig�sz, az ifj� D�vidt�l sz�gyenletes veres�get szenved� filiszteus G�li�t is, aki 442 centim�ter magas volt.
De honnan sz�rmazhattak ezek az �ri�sok, amikor el�deik mind kipusztultak az �z�nv�zkor, a bukott angyalok pedig l�ncokba voltak verve a Tartarosz m�ly�n? A logikus v�lasz az, hogy az �z�nv�z ut�n m�sodszor is megt�rt�nt az angyalok egy csoportj�nak a f�ldresz�ll�sa. Ezt a te�ri�t er�s�ti meg a Biblia is: „Az �ri�sok (nefilimek) voltak a f�ld�n abban az id�ben (az �z�nv�z el�tt), s�t m�g azut�n is...” (M�zes els� k�nyve 6,4)

...gizai piramisok: �p�tm�nyek, amelyek �rzik titkukat...

A m�r id�zett �nok k�nyve szerint erre az �z�nv�z el�tt a K�na�n f�ldj�nek �szaki hat�r�n fekv� Hermon hegy�n ker�lt sor. Patrick Heron szerint amennyiben ism�t ide �rkeztek, ennek az eml�k�t �rzi a hegy l�b�n�l fekv� Ba�l-szent�ly, Caesarea Philippi, mai nev�n Banias mellett.
A nefilimek m�sodik gener�ci�j�nak a nyomait �rzik Heron szerint azok a gigantikus �p�tm�nyek a F�ld k�l�nb�z� pontjain, amelyek id�sz�m�t�sunk el�tt 2000 k�r�l bukkannak fel, szinte a semmib�l. A kor n�pei l�tsz�lag el�zm�ny n�lk�l jutottak olyan technikai �s csillag�szati ismeretek birtok�ba, amelyekkel a zikkuratokat, piramisokat �s m�s hatalmas alkot�sokat l�tre tudt�k hozni. Heron Nefilimek �s az apokalipszis piramisa c�m� k�nyv�ben bemutatott p�ld�k k�z�l a legismertebb a Kheopsz f�ra� idej�n �p�tett gizai Nagy Piramis. A tizenh�rom hekt�r ter�leten fekv� �p�tm�ny mintegy 2,3 milli� k�t�mbb�l �ll, amelyek �tlagosan 2,5 tonn�sak, �m van k�zt�k n�h�ny sz�ztonn�s is, amelyek r�ad�sul a piramis belsej�ben, a f�ld felsz�n�t�l 46 m�ter magasban helyezkednek el. Heron sz�m�t�sai szerint, amennyiben a piramis Kheopsz huszonh�rom �ves uralkod�sa alatt folyamatosan �p�lt, �tpercenk�nt kellett egy-egy k�t�mb�t a hely�re illeszteni, �jjel �s nappal dolgozva. �s ez csak a puszta m�ret. A piramis oldalai szinte t�k�letes der�ksz�get z�rnak be, pontosan a n�gy �gt�j fel� n�znek, a k�zpontj�b�l kiindul� ny�l�sai egyenesen az �g k�t legf�nyesebb csillag�ra ny�lnak, �s a m�rn�ki, csillag�szati brav�rok sor�t m�g hosszan lehetne folytatni.
Term�szetesen Heron te�ri�j�nak t�bb elem�t a tudom�ny mai �ll�sa nem, vagy m�g nem igazolja, az �korral kapcsolatos ismereteinket �rint� k�rd�jelek szinte h�tr�l h�tre sokasodnak, mint azt a j�lius elej�n megfejtett g�r�g csillag�szati korongok is bizony�tj�k.

(Forr�s: Hetek.hu)

 

Szellememberek �s piramisok
Interj� Patrick Heron �r szerz�vel

A Nap Piramisa a mexik�i Teotihuacanban. A hely nev�nek jelent�se: „a v�ros, ahol az emberek istenekk� lettek”

A Biblia „Isten fiainak” nevezi azokat az angyalokat, akik kapcsolatot l�tes�tettek az „emberek le�nyaival”. A k�l�nb�z� n�pek mond�iban gig�szokk�nt, istenemberekk�nt jelennek meg hasonl� l�nyek, m�g n�pszer� mai elm�letek szerint f�ld�nk�v�liek l�togatt�k meg a m�ltban a F�ldet. �n szerint kik voltak a nefilimek �s mi�rt voltak olyan vonz�ak az emberek el�tt?
– A Teremt�s k�nyve hatodik fejezet�ben �s m�s bibliai sz�vegekben nefilimk�nt eml�tett l�nyek „szellememberek” voltak, akik k�l�nb�ztek a f�ldi h�s-v�r emberekt�l. Nyilv�nval�an nem voltak al�rendelve a fizika ismert t�rv�nyszer�s�geinek, �t tudtak menni a falon, szabadon k�zlekedtek az �gitestek �s a F�ld k�z�tt, s�t �n �gy gondolom, hogy az sem okozott gondot sz�mukra, hogy �tl�pjenek egy m�sik dimenzi�ba, egy vel�nk p�rhuzamosan l�tez� univerzumba. A sz�rmaz�suk term�szetfeletti, Isten teremtm�nyei voltak, a mennyb�l azonban t�vozniuk kellett, miut�n f�ldi n�ket k�v�ntak meg �s szexu�lis kapcsolatot l�tes�tettek vel�k. Ezeknek a bukott l�nyeknek (sz� szerint ezt jelenti a „nefilim” sz�) a t�rt�net�t meg�rizt�k t�bbek k�z�tt a g�r�g, a r�mai �s az egyiptomi m�toszok is. Az istenek lej�ttek az �gb�l, az emberek k�z�tt laktak, az Ol�mposz hegy�n �s Delphoiban. Zeusz p�ld�ul teherbe ejtett egy f�ldi asszonyt, Alkm�n�t, aki majdnem belehalt a sz�l�sbe, amikor vil�gra hozta rendk�v�li k�pess�g� fi�t, H�rakl�szt (Herkulest).
Mi�rt voltak ezek a „szellememberek” olyan vonz�ak a f�ldi n�k sz�m�ra?
– Mert a szellemembereknek nem okozott gondot, hogy gy�ny�r� k�lsej�, kiv�teles tud�s� �s rendk�v�li szexu�lis k�pess�gekkel rendelkez� fiatal f�rfik�nt mutatkozzanak meg. Err�l az apokrif �nok k�nyve r�szletesen �r. Akit kiszemeltek maguknak, ellen�llhatatlanul az ig�zet�k al� ker�lt.
A lesz�rmazottaik viszont az �n k�nyve szerint bizarr k�lsej�, sokszor f�lig �llat, f�lig ember l�nyek lettek, akik azonban szint�n kiv�teles m�retekkel �s k�pess�gekkel rendelkeztek. Mekkor�k voltak ezek a gig�szok? Egy olvas�nk szerint a magass�guk ak�r a 135 m�tert is el�rte…
– Ez ut�bbit k�ptelens�gnek tartom. Az �nok k�nyv�ben a gig�szok nagys�g�ra vonatkoz� adatokat a tud�sok k�l�nb�z� ar�nyok szerint sz�molj�k �t mai m�rt�kegys�gekre, de a legmer�szebb verzi� szerint sem voltak magasabbak 10-13 m�tern�l. A re�lis sz�m szerintem 4-6 m�ter lehet. Ami persze mai szemmel hihetetlen magass�g, de a k�nyvemben szerepel p�ld�ul a bibliai �g kir�ly �gy�nak a m�rete, amely egy legal�bb �tm�teres embert felt�telez. D�vid ellenfele, G�li�t is az �ri�sok k�z�l val� volt, �s magass�ga meghaladta a n�gy m�tert. Egyiptomban sz�mtalan domborm� �s szobor �br�zol szfinxszer�, f�lig �llat, f�lig ember l�nyeket, �s a g�r�g mond�kban is szerepelnek ilyen alakok, p�ld�ul a szat�rok, vagy a kecskeember, P�n. Mintha az angyalok genetikai k�s�rleteket is v�geztek volna az emberekkel, �s ennek az eredm�nyei lettek ezek a r�miszt� l�nyek. Egyiptomban az �kori �p�letek bej�ratai gyakran hatalmasak, egy t�bbm�teres ember is k�nyelmesen elf�r alattuk. Mi�rt �p�tettek volna rendszeresen ilyen kapukat, ha nem lett volna sz�ks�g r�juk? Latin-Amerik�ban, Peruban �s Guatemal�ban is l�that�ak ilyen �ri�skapuk.
�n azt �ll�tja, hogy a F�ldet a m�ltban t�bbsz�r megl�togatt�k ezek a „szellememberek”. Elk�pzelhet�nek tartja, hogy ilyen �rintkez�sek ma is t�rt�nnek, �s p�ld�ul ezek �llhatnak a k�l�nb�z� uf��szlel�sek m�g�tt?
– Igen, nagyon is. A nefilimek a Biblia szerint m�r az �z�nv�z el�tt t�bb sz�z �vvel megjelenhettek. �ket Isten b�ntet�sb�l az alvil�g elk�l�n�tett r�sz�be, a Tartaroszba, a f�ldalatti vil�g feneketlen k�tj�ba z�rta. �rizet alatt vannak, l�ncok k�z�tt, �gy most ha akarn�nak sem tudnak kapcsolatba l�pni az emberekkel. Az a hely, amit P�ter apostol �jsz�vets�gi level�ben Tartarosznak nevez, ismert a g�r�g mitol�gi�ban is. A beb�rt�nz�tt istens�geket H�d�sz �rizte, �s ide dobta Uranosz a sz�rnysz�l�tt sz�zkar� fiait, akiket l�tni sem akart. Hasonl� p�ld�kat tal�lunk az egyiptomi sz�vegek k�z�tt is. A Teremt�s k�nyve azonban j�val az �z�nv�z ut�n is �r az �ri�sokr�l, akik els�sorban a K�na�nban lak� n�pek k�z�tt �ltek. Ilyenekr�l sz�moltak be a M�zes �ltal kik�ld�tt k�mek, �s �ri�sokkal kellett megk�zdeni J�zsu�nak is a honfoglal�skor. Mivel No� �s csal�dja nem ker�lt kapcsolatba a nefilimekkel, ez�rt logikus k�vetkeztet�s, hogy a bukott angyalok egy m�sodik csoportja is megl�togatta a F�ldet, �s �k is nemzettek ut�dokat. Az �z�nv�z ut�n a F�ldre �rkezett nefilimekr�l azonban nem olvassuk azt, hogy �k is a Tartaroszba ker�ltek volna, amib�l az k�vetkezik, hogy szabadl�bon vannak. Szerintem az � tev�kenys�g�k nyomait �rzi sz�mos gigantikus �p�let a F�ld k�l�nb�z� pontj�n, Stonehenge-t�l az inka v�rosokig. �rosz�gban is vannak ilyen helyek. Az �r kr�nik�k szerint Szent Patrik p�sp�k, amikor a szigetre j�tt, a Szent L�lek erej�vel ki�zte a k�gy�kat. Nemr�g hallottam egy �szak-�rorsz�gi teol�gust�l olyan �rtelmez�st, amely szerint a „k�gy�k” val�j�ban a pog�nyok k�z� keveredett nefilimek voltak, akikt�l sz�rmaznak a kelta mitol�gia k�s�rteties t�rt�netei is. Nem tudom, hogy �gy van-e, de D�l-Amerik�ban �s a T�vol-Keleten is maradtak fenn hasonl� t�rt�netek az embereket megl�togat� szelleml�nyekr�l. Nagyon hasonl�k ezekhez a huszadik sz�zadi uf��szlel�sekr�l k�sz�lt besz�mol�k, ez�rt el tudom k�pzelni, hogy ma is zajlik ilyen �rintkez�s az emberek �s a bukott angyalok k�z�tt. 

Szikl�ba v�sett �ri�s templom a jord�niai Petr�ban. Mi lehet ennek a c�lja?

– A Jelen�sek k�nyve szerint a j�v�ben a Tartaroszban, vagy m�s n�ven az Ab�sszoszban fogva tartott l�nyek kiszabadulnak a m�lys�g k�tj�b�l �s az egekb�l is �rkeznek �jabb bukott angyalok. Ezeknek az Isten ellen l�zad� l�nyeknek lesz egy vezet�j�k, akinek a neve Apollion (Apoll�) lesz. Elk�pzelhet�nek tartom, hogy a mai sz�rv�nyos, de kitart� kapcsolatfelv�telek m�r erre a korszakra k�sz�tik el� az emberis�get, amikor �jra t�bb m�teres szuperemberek fogj�k leny�g�zni, majd uralmuk al� hajtani a f�ldi t�rsadalmakat. A pr�f�t�k �ltal el�re jelzett b�n embere, az Antikrisztus t�rsa is egy ilyen kiv�teles k�pess�g� l�ny lehet, �s egyes �kori �r�sok szerint � maga is a gig�szok lesz�rmazottja lesz.
Az �kori n�pek, akik hatalmas �p�tm�nyeket emeltek, szinte kiv�tel n�lk�l rendk�v�li csillag�szati k�pess�gekkel �s �rdekl�d�ssel rendelkeztek. Mi lehet ennek �n szerint az oka?
– A szellememberek eredetileg az egekben laktak, aminek az eml�k�t a nev�k is �rzi: Apoll�, Szaturnusz vagy Orion. Lehet persze, hogy ford�tva t�rt�nt, �s az �gitesteket nevezt�k el a gig�szokr�l. A l�nyeg, hogy ezek a l�nyek az emberekn�l �sszehasonl�thatatlanul nagyobb ismerettel rendelkeznek az univerzumr�l, �s ismerik azokat az inform�ci�kat, amelyet Isten a csillagok form�j�ban az �gre �rt fel. Tudt�k mindazt, amit J�b csak �mulva hallgatott a Teremt�t�l, a csillagk�pek form�j�r�l, jelent�s�r�l. Tal�n azt is tudt�k, hogy mikor fog megjelenni a Messi�s csillaga Keleten. Az embereknek adott ismeretekkel a c�ljuk azonban els�sorban a f�lrevezet�s volt. A bibliai asztron�mia helyett megtan�tott�k a f�ldieknek az asztrol�gia hamis tudom�ny�t, amelyen kereszt�l tetsz�s szerint tudt�k manipul�lni az emberek d�nt�seit.
Ezzel azt �ll�tja, hogy az emberis�g tudom�nyos eredm�nyei is ebb�l a forr�sb�l sz�rmaznak, �s a civiliz�ci�k csak olyan m�rt�kben �s akkor tudtak fejl�dni, ahogy a szellememberek megengedt�k?
– Semmik�ppen. Az ismeretnek legal�bb h�rom forr�sa van: sz�rmazhat Isten inspir�ci�j�b�l, amellyel az emberek szellem�t megvil�gos�tja, �s �gy vezeti el a tud�sokat egy �j, korszakalkot� felfedez�sre. Erre j� p�lda Isaac Newton, aki h�v� kereszt�nyk�nt �let�ben sokkal t�bb id�t t�lt�tt el a bibliai pr�f�ci�k tanulm�nyoz�s�val, mint a term�szet kutat�s�val, m�gis – vagy �ppen ez�rt – az emberis�g egyik legnagyobb tudom�nyos felfedez�je lett. Term�szetesen az emberi intelligencia is rendk�v�li teljes�tm�nyekre k�pes, amint azt a benn�nket k�r�lvev� vil�g �jdons�gai nap mint nap bizony�tj�k. �s szert tehetnek az emberek kiv�teles ismeretekre fert�z�tt forr�sb�l is, ha �tadj�k magukat a bukott angyalokt�l sz�rmaz� inform�ci�k keres�s�nek. A n�cikr�l feljegyezt�k, hogy eg�szen magas szinten kapcsolatban �lltak szellemi l�nyekkel, akikt�l titkos tud�st v�rtak. Hitler�k tettei vil�gosan jelzik, hogy milyen puszt�t�sra k�pes az ilyen ismeret.

A luxori templom bej�rata

Mi az oka annak, hogy k�nyv�ben k�l�n fejezetet szentel az egyiptomi nagy piramis le�r�s�nak?
– A piramisok minden�tt megtal�lhat�k a F�ld�n, s�t ilyen form�kat lef�nyk�peztek m�r a Marson is. �n �gy �rtelmezem a Jelen�sek k�nyv�ben szerepl� le�r�st a mennyei Jeruzs�lemr�l, hogy ott J�nos apostol egy rendk�v�li m�ret� �s sz�ps�g� piramisform�t l�tott, amelynek az alapja �s az oldalai is egyenl�ek. Tudom, hogy vannak, akik szerint ez a forma egy kocka, de m�rn�ki ar�nyoss�g �s eszt�tika szempontj�b�l sz�momra a g�la sokkal elk�pzelhet�bb alakzat. Ugyan ki szeretne egy kock�ban lakni? M�s helyen a Biblia Sion hegy�hez hasonl�tja a mennyei Jeruzs�lemet, amely szint�n a g�la form�ra utal. A k�nyv t�m�j�hoz az egyiptomi nagy piramis �gy kapcsol�dik, hogy szerintem ezt a mint�t is az �gi l�nyek mutathatt�k meg az embereknek, akikkel f�rads�got nem k�m�l� m�don fel is �p�ttettek ilyen �p�tm�nyeket. A g�zai piramis m�rn�kien pontos m�retei �s csillag�szati precizit�s� t�jol�sa azonban �sai�s pr�f�ta egyik �g�ret�t juttatj�k az eszembe, aki azt �rta, hogy lesz id�, amikor „olt�ra lesz az �rnak �gyiptom f�ld�nek k�zepette �s hat�r�n egy oszlop az �rnak”. Hogy ez mi lesz, nem tudom, de szeretn�m egyszer megl�tni.

(Forr�s: Hetek.hu)

Mindezek ut�n �lljon itt p�r darab megh�kkent� f�nyk�p. Valyon ezekr�l mi�rt nem besz�lnek a h�rad�sokban?

�s a nem is oly t�voli m�ltb�l egy k�p:

�k is a hajdani �ri�sok g�njeit hordozz�k magukban?