A hit�nk sz�m�ra viszont majdnemhogy semleges, hogy hiteles-e a gyolcs, vagy sem. Egy uf�-h�v� honlapon (!) olvastam egy szkeptikus cikket a torin�i lepellel kapcsolatban, ahol a szerz� a „felt�mad�s els� sz�m� bizony�t�ka”-k�nt besz�lt a v�szonr�l, s mivel szerinte bebizonyosodott, hogy a lepel hamisitv�ny, ez�rt a felt�mad�s is hazugs�g. El�sz�r is nem bizonyosodott be, hogy a lepel hamis volna, m�sr�szt a felt�mad�sba vetett hit�nk nem a k�pen alapul, hanem a Szent�r�s bizonys�gt�tel�n, �s a megv�lt�s �let�nkre gyakorolt erej�n. V�lem�nyem szerint, ha bebizonyosodna, hogy a lepel val�di, akkor sem hinn�nek t�bben J�zus Krisztusban, �s ennek az ellenkez�j�t is vallom, ha a v�szon hamis�tv�ny volna, akkor sem hinn�nek Benne kevesebben.

Forr�s: http://www.merenyi.baptist.hu/ 

 

 

M�gis igazi lehet a Turini Lepel?

A torin�i lepel ak�r val�di is lehet – ezt �ll�tja egy �jabb szakv�lem�ny, amely szerint a kor�bbi vizsg�lat, amely radiokarbon-elemz�sen alapult, hib�san zajlott.

A torin�i lepel sokkal r�gebbi, mint ahogyan azt egy 1988-as vizsg�lat kimutatta. Az �ll�t�lag J�zus arck�p�t meg�rz� sz�vetet ugyanis k�sz�t�se ut�n t�bbsz�r is kieg�sz�tett�k. A lepel bizonyosan egy v�rrel bor�tott ember arc�t �rizte meg, halv�ny lenyomatk�nt. Az, hogy Krisztus temet�si leple volt-e, persze m�g most sem bizonyosodott be, de legal�bb a val�sz�n�s�ge n�tt ennek az elm�letnek.

A p�tl�st vizsg�lt�k 1988-ban?

T�bb t�zesetben is megs�r�lt ugyanis a lepel, amelyet ap�c�k a k�z�pkorban kip�toltak. Amikor viszont 1988-ban elv�gezt�k az izot�pvizsg�latot, akkor a p�tl�st vett�k ink�bb figyelembe, �s �gy k�vetkeztethettek arra, hogy hamis�tv�nyr�l van sz�.

A Thermochimica Acta c�m� szakfoly�iratban megjelent leg�jabb szakv�lem�ny szerint ugyanis a lepel legal�bb 1300, de legfeljebb 3000 esztend�s lehet. Raymond Rogers az �jabb szakv�lem�ny kifejt�je lesz�gezi: kutat�sai �s k�miai tesztjei azt igazolj�k, hogy az 1988-ban radiokarbon vizsg�lat al� vett r�szeket egy k�z�pkori „foltb�l” v�gt�k ki. Ezt a foltot akkor varrt�k r� a lepelre, amikor az egy t�zben megs�r�lt, s �gy nyilv�nval�an f�lrevezette az 1�88-as elemz�st v�gz� szakembereket.

A radiokarbon-vizsg�lat „foltja” teljesen m�s vegyi tulajdons�gokkal rendelkezik Rogers szerint, mint a lepel nagyobbik r�sze. Rogers kijelent�s�t er�s�theti, hogy a jelenleg nyugd�jas kutat� kor�bban az amerikai Los Alamos Nemzeti Laborat�rium vegy�sze volt.

1357-ben bukkant fel a lepel

A v�szon, amelyet torin�i lepelk�nt ismer�nk, t�bb t�zv�sz idej�n is megs�r�lt. A lepelr�l 1357-ben k�sz�lt az els� �r�sos feljegyz�s, �m m�r 1532-ben, egy templom le�g�se ut�n kieg�sz�t�sre, foltoz�sra szorult. Ezt a munk�t ap�c�k v�gezt�k, akik bevarrt�k a lyukakat �s egy �gynevezett „holland” anyaggal p�tolt�k ki a hi�nyoss�gokat.

Michael Minor, a lepellel foglalkoz� amerikai t�rsas�g illet�kese, aki a BBC-nek nyilatkozott az �j kutat�si eredm�ny kapcs�n, kiemelte, hogy 1988 �ta ez a legfontosabb tudom�nyos szakv�lem�ny, amely a torin�i eml�kr�l k�sz�lt.

�rulkod� vanillin

Rogers kutat�si eredm�nye azon alapul, hogy a mikrok�miai tulajdons�gok nem azonosak a lepel eg�sz�ben: a radioakt�v vizsg�lat mint�ja �s a „holland” anyag ugyanis tartalmaz vanillint, �m ez a vegy�let hi�nyzik a lepel t�bbi, nagyobbik r�sz�b�l. A vanillin a lignin nev� vegyi anyag h�boml�sakor keletkezik. (A lignin sz�mos n�v�nyben, n�v�nyi eredet� anyagban, �gy a lenv�szonban is megtal�lhat�, boml�s�b�l pedig a sz�ban forg� sz�vet kor�ra is k�vetkeztetni lehet.)

Az teh�t, hogy a lepel eredeti r�szein nincs vanillin, arra utal, hogy nagyon id�s sz�vetr�l van sz�. Ez�ltal ugyanis hasonl� tulajdons�gokat mutat a lepel a Holt-tenger k�rny�k�n tal�lt nagyon r�gi anyagokkal. Ily okb�l 1300 �s 3000 �v k�z�tti kor�ra becs�lte Rogers a lepel nagyobbik, f� r�sz�nek elk�sz�lt�t.

Az 1988-as vizsg�lat azt �llap�totta meg, hogy a turini lepel valamikor 1260 �s 1390 k�z�tt k�sz�lhetett. Ez a k�t �vsz�m term�szetesen kiz�rta (volna) azt, hogy a v�szon Krisztus szemf�dele lehetett egykor. M�sf�l �vtizeddel ezel�tt Torino �rseke, Anastasio Alberto Ballestrero ki is jelentette, hogy a lepel hamis�tv�ny. Ugyanakkor id�k�zben sz�mos vizsg�lat zajlott, amellyel az 1988-as teszt eredm�nyeit pr�b�lt�k k�ts�gbe vonni – �rja a BBC. Rogers mostani eredm�nyei val�ban meger�s�tik, hogy a lepel kieg�sz�t�sei nem lehetnek id�sebbek 1290-n�l, �m a lepel legf�bb r�sze enn�l sokkal id�sebb – �ll�tja a nyugd�jas vegy�sz.


National Geographic Online
2005. janu�r 27.